A biokertészet nem csupán abból áll, hogy nem használunk vegyszereket, műtrágyát, vegyi alapú permetezőszert. Egy mini, biológián alapuló, egyensúlyi rendszert kell kialakítanunk, ami saját magát szabályozza. Emellett fontos a locsoló víz minősége és a tápanyagok visszajuttatása is a talajba. Ha jövőre szeretnél biokertet, akkor más most rá kell készülnöd egy-két dologgal, így télen már csak meg kell megtanulnod, mit mi mellé kell ültetni…
A talaj minősége
Nem csak az szempont, hogy a mi kertünkben ne használjunk vegyi anyagot, hanem azt is figyelembe kell vennünk, hogy a szomszéd mit használ a kertjében. Ha ő vegyszert használ, a mi terményeink sem lesznek száz százalékig bio termények.
Érdemes a kerítés mellé nagy vízigényű bokrokat telepíteni, mivel az oldott vegyszereket magukba szívják ezek a bokrok.
Mi a biztosan bio?
Tudnunk kell, hogy az eladásra szánt bio feliratú termények termesztési feltételei sokkal szigorúbbak, mint a mi biokiskertünk.
A 100 százalékosan bio terményeknek nagyon szigorú szabályozása van, melynek egy kiskert nem felel, nem felelhet meg.
A házi biokiskertben termelt terményekben lesz vegyszer, ám töredéke annak, mint amit a boltban veszünk, úgyhogy érdemes biokiskerttel próbálkozni, saját étkezés szempontjából.
A tiszta víz
Kertészkedés szempontjából nem az a tiszta víz, ami a csapból folyik. Tiszta víz az esővíz, viszonylag. Ez függ attól, hogy az esővíz hol és hogyan keletkezett, milyen jellegű vegyi szennyeződés van benne.
Mégis sokkal tisztább locsolás szempontjából, mint a csapvíz, mivel az tele van a tisztítás során belerakott fertőtlenítővel.
Tehát, ha biokertre vágyunk, első körben meg kell oldani a locsoláshoz megfelelő mennyiségű esővíz gyűjtését, és annak tisztán tartását.
Komposztáló
A komposztálóba csak szerves anyag kerülhet, ilyen a konyhai szerves hulladék, lenyírt fű – mely akkor a legszerencsésebb, ha nem benzines fűnyíróval végzik. A mi fontos, hogy ne kerüljön a komposztálóba: felmagzott gyomok, beteg növények, nyomtatott papír, húshulladék, csont, húsevő állatok alma.
A komposztáló akkor jó, ha megoldott a szellőzése – mert a rothadó, nyúlós ,,komposzt” értéktelen. Sok esőnél takarjuk le, túl sok nap esetén locsoljuk, hogy a bomlási folyamatok optimálisak legyenek. Kéthavonta illik átforgatni a komposztot.
Milyen a föld?
Természetesen meg lehet nézni gyorsteszttel is, ám az eredeti növényzet is árulkodó. A csalános, tyúkhúros kert a legjobb, nitrogén és vasban dús talajt jelez. A bükköny és lucerna a nitrogénben szegény talajokon is jól megél, így ha ilyen növény a jellemző a kertben, pótolni kell a nitrogént.
A mezei csibehúr a kifejezetten savanyú talajt kedveli, ahol az egyéb növények elpusztulnak. Ha a kertben jól érzi magát a kakukkfű, akkor semleges, vagy mészköves talajú a föld.
Általános tanácsok
Érdemes letakarni az előkészített földet kartonlappal. Így az alatta lévő gyomok a fényhiány és a pangó pára miatt megrohadnak, életképtelenek lesznek.
Az ültetés ilyenkor úgy zajlik, hogy a kartonon lyukat vágunk a palántának, mely miután megerősödik, nem engedi a gyomok mérhetetlen elszaporodását – azaz kell gyomlálni, de sokkal kevesebbet.
A biokertészetet meg kell tervezni: mit, hová és mivel ültetünk. Rengeteg ötletet lehet meríteni az internetről, könyvekből. A biokertészet tanulható, ám ne akarjunk rögtön az egész kertből paradicsomi állapotokat kicsikarni – akkor sikerélményünk is lesz.
