Hosszú hónapok, akár évek óta vannak olyan kellemetlen egészségügyi panaszaid, amikre egyszerűen nem találsz választ? Sok esetben különböző ételintoleranciák állhatnak a problémák hátterében, de gyakran mégsem jut eszünkbe, hogy talán egy elfogyasztott étel vagy ital az, ami gondokat okoz számunkra.
Az ételintoleranciákat viszont már csak a saját közérzetünk érdekében is komolyan kell kezelnünk, és számolnunk a lehetőséggel, hogy minket is érinthet. Hogy miért, és mi minden mást érdemes tudnunk arról, mi az ételintolerancia? Varga Dóra dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember válaszol.
Mit értünk ételintolerancia alatt?
Egyes vizsgálatok szerint a felnőttek közel 20%-át érinti valamilyen ételintolerancia. Ilyenkor egy normál mennyiségben fogyasztott élelmiszer vagy élelmiszer-komponens váltja ki a kellemetlen tüneteket, mely egy nem immunológiai eredetű válaszreakció. Oka lehet maga az élelmiszer vagy a szervezet normálistól eltérő reakciója.
Miben más, mint az ételallergia?
Köznyelvben gyakran összemosódik a két fogalom, de orvosi értelemben két különböző eredetű problémáról beszélünk.
Orvosi csoportosítás szerint élelmiszer adverz reakcióról beszélünk egy élelmiszer fogyasztásához kapcsolódó, illetve az emésztés folyamatához köthető nem várt, kellemetlen tünetek kialakulása esetén. Ez a gyűjtőfogalom (adverz reakció) magában foglalja az ételallergiák (oralis allergia szindróma is), az ételintoleranciák/pszeudoallergiák csoportját is.
Míg az élelmiszer intolerancia többnyire nem immunológiai reakciókat jelent, amelyeknek különböző, részben még fel nem derített okai lehetnek, addig az allergiák esetében kóros immunválasz áll a probléma hátterében.
Az alábbi szempontokat érdemes még megnézni az ételallergia és ételintolerancia összehasonlításában:
- Az allergia általában az étel fogyasztását követő azonnali reakcióval jár (1-2 órán belül), míg az intolerancia többnyire később okoz tüneteket (akár napokkal a fogyasztás után).
- Az allergia előfordulási gyakorisága alacsony – (felnőtteknél 2-4%, gyerekeknél 5-6%) az intoleranciáé magasabb közel 10-20%, de főleg felnőtt korra jellemző.
- Allergia esetén többnyire egy-egy fő tünet jelenik meg, pl. bőrpír, tüsszögés, szénanátha, légzési nehézség, asztma, sőt anaphylaxiás shock; míg intolerancia során a páciensek általában több tünetről számolnak be; jellemző lehet fejfájás, emésztési panaszok, bőrprobléma is, akár egymás mellett.
- Az allergiás reakció végzetes lehet, míg az intolerancia jellemzően nem jár életet veszélyeztető állapottal.
- Az allergia jellemzően élethosszig tarthat (bár gyermekkorban kialakuló allergia még kinőhető), ugyanakkor az intolerancia többnyire visszafordítható, és egy átmeneti állapot, vagy legalább kis mértékben tolerálhatóvá válik a panaszt okozó anyag / élelmiszer.
- Más-más vizsgálati módszerekkel lehet az allergiát és az intoleranciát kivizsgálni.
Mely élelmiszerek okoznak a leggyakrabban intoleranciát?
Leggyakrabban a laktózérzékenységgel (tejcukor érzékenység), a hisztamin-érzékenységgel, és a fruktózérzékenységgel lehet találkozni.
A szóhasználat érdekessége, hogy egy 3. csoportba tartozó kórkép a gluténérzékenység, mely egy autoimmun folyamat eredménye, szintén a köznyelvben ide szokott tartozni, de orvosi értelemben, itt nem egy ételérzékenységről és nem is ételallergiáról van szó, hanem egy autoimmun betegségről.
Az ételintoleranciákat orvosi értelemben 4 csoportba lehet osztani:
Enzimdefektus, illetve felszívódási zavar áll az első csoport hátterében. Ide sorolható többek között a laktózintolerancia, a fruktóz intolerancia.
A második csoportba a nagy biogénamin-tartalmú vagy hisztamint felszabadító élelmiszerek (paradicsom, eper, csokoládé stb.) tartoznak. Ezek képesek ételallergiára hasonlító tünetek provokálására. A klinikai tünetek leggyakoribb megjelenése a hisztaminintolerancia.
Allergiás jellegű tünetekhez hasonló tüneteket tud produkálni az ál-allergia (pszeudoallergia), amelyet az élelmiszerekben előforduló toxinok (például aflatoxin, szkombrotoxin), a nehézfémek és a növényvédő szerek váltanak ki többnyire.
Az utolsó csoportba a nehezen besorolható, ám ételekkel bizonyos szempontból kapcsolatban álló kórképek sorolhatók (reflux, egyes élelmiszerek által provokált bőrpír).
Milyen tünetek alapján ismerhető fel?
Nincsenek csak az ételintoleranciára jellemző tünetek, ezért senki ne próbálja magát otthon diagnosztizálni. Figyelemfelhívó jelek lehetnek:
- Tej és tejtermékek, vagy gyümölcs, édesség elfogyasztása után előforduló puffadás, gázosodás, hasmenés.
- Kipirosodást okoznak egyes ételek -> jellemzően bor, pezsgő.
- Gyakori fejfájás, migrén, melyre nem találnak orvosi magyarázatot.
- Bőrproblémák, pl. kiütések.
Milyen egészségügyi kockázatokkal járhat, ha nem kerül felismerésre egy ételintolerancia?
Az esetek nagy részében „csak” kellemetlen panaszokat okoz. Pl. váratlan szituációban kell a a mellékhelyiségbe rohanni, a ruha nem áll megfelelően rajtunk a puffadás miatt, kellemetlen gázosodást tapasztalunk.
De ennek ellenére is érdemes még a tünetek kezdeti szakaszában utánajárni a problémának, és nem évek óta fennálló, egyre súlyosabb tünetek megjelenése esetén foglalkozni a panaszokkal. Minél hamarabb kiderül a probléma oka, annál hamarabb és rövidebb idő alatt orvosolható a gond.
Hova fordulhatunk a panaszainkkal?
Az első lépés mindig a tünetek mögött álló ok kiderítése. Egy témában jártas szakorvoshoz szükséges fordulni. Emésztési panaszok esetén allergológiában jártas gasztroenterológus, míg bőrproblémák esetén allergológiában jártas bőrgyógyász segítségét ajánlott kérni. Ha megvan a diagnózis, akkor pedig egy dietetikus tud segíteni a számunkra optimális étrend összeállításában, alapanyag választásban, a bevásárlás és a főzés átbeszélésében.
Ételintolerancia esetén csak az élethosszig tartó, szigorú diéta segíthet, vagy más megoldás is létezik?
A legtöbb esetben egy kezdeti (4-8 hét) szigorúbb diétára van szükség ételintolerancia esetén, majd a problémát okozó ételek fokozatosan visszavezethetőek, és kialakul egy egyéni tolerancia, mely mennyiségben még a panaszt okozó ételek beleférnek a mindennapi étkezésbe.
Plusz az étrendet tudják segíteni egyes intoleranciák estén a hiányzó enzimeket pótló készítmények, így pl. laktáz tabletta/csepp a laktózérzékenyek esetében és hisztamin bontó enzimet tartalmazó készítmény hisztamin érzékenység esetén, de már fruktóz érzékenység esetén is elérhető ilyen jellegű segítség.