Azt mondják, a mai világunkban nélkülözhetetlenek az emberi játszmák. Ez tényleg így van? Tényleg szükségünk van arra, hogy alattomos módszerekkel irányítsuk az embereket, ahelyett, hogy őszinték és nyíltak lennénk?
Sajnos mindez odáig fajult, hogy az élet minden területére befúrta magát ez a viselkedés. Megfigyelhető ugyanúgy a párkapcsolatban, mint a munkahelyen, de a szülő-gyerek viszonyban is mindennapos dolog mindkét fél részéről. Hogy ki sérül, ha ilyen játszmába keveredik? Mindenki.
Mi az az érzelmi manipuláció?
Az olyan rejtett manipuláció, amely kihasználja a másik ember lelki sebezhetőségét, emocionális mivoltát, azt érzelmi manipulációnak nevezzük. Gyakran tudatos viselkedésről van szó, de sokszor tudatalatt megy végbe. Ekkor a másikat nem egyenrangú partnernek tekintjük, hanem próbáljuk legyűrni. Legtöbbször birtoklási vágyból fakad, ami pedig önbizalomhiányból, ezért aki előszeretettel nyúl ehhez a kétélű fegyverhez, az sosem áll biztos alapokon.
A manipuláló ember a másik érzelmeire hat, ezért az esetek döntő többségében a hozzánk közel állókkal alkalmazzuk. Kegyetlen dolog, de egyszerűen kihasználjuk azt, hogy a másik szeret és fél attól, hogy elveszít minket. Tökéletes áldozat.
Példák érzelmi manipulációra
„Ha nem teszed meg, azt jelenti, hogy nem is szeretsz!”– tipikus mondat, rengetegen használják. És mivel természetesen szeretjük a másikat, nem akarjuk, hogy mást higgyen, így megtesszük- már aki-, amire kérnek.
„Csakis miattad tettem, amit tettem!”– ekkor bűntudatot próbálnak bennünk kelteni, így a végén nekünk lesz lelkiismeret-furdalásunk.
„Amíg a házamban laksz, azt teszed, amit mondok!”– a birtoklási vágy tipikus megnyilvánulása.
„Elveszett vagyok nélküled!”– gyakori mondat azok szájából, akikkel szakítottak. Rossz érzéseket akarnak ekkor a másikban kelteni.
„Belebetegszem/öngyilkos leszek, ha ezt így folytatod!”– ekkor szabályozni akarják a másik viselkedését úgy, hogy fenyegetőznek.
Nem csak szavakkal lehet manipulálni
Ha tettekkel manipulálsz, sokszor észre sem veszed, pedig olykor jobban lehet benne sérülni. Gyakori például a szeretetmegvonás, mint taktika. Hányszor fordul elő egy párkapcsolatban, hogy az egyik fél úgy bünteti a másikat, vagy úgy akar elérni valamit, hogy egyszerűen nem törődik vele, nem mosolyog rá, nem szól hozzá. Ekkor valójában mit is csinálunk? Nem azért nem vesszük emberszámba, mert nekünk az annyira jó, hanem azért, mert neki annyira rossz.
Szülők is rengetegszer használják, és sokszor a gyerek nem is tud kibújni az áldozat szerepéből, akkor sem, ha történetesen már felnőtt. Gyakran előfordul, hogy ha rossz jegyet hoz haza az iskolából, akkor szülők úgy akarják nevelni – büntetni- a gyereket, hogy például átnéznek rajta, hogy tudatosítsák benne, hogy rosszat csinált. Hogy ebből a kicsi mit érez? Hogy anyuka, apuka nem szeretik őt, ha hibázik. Innen egyenes út vezet megfelelési kényszerig és az önbizalomhiányig.
Hogyan védekezhetünk?
Mivel minden két emberen múlik, a manipuláció csak akkor lesz sikeres, ha van erre egy befogadó, aki belemegy a játszmába. Légy tudatos, és ismerd fel, mikor próbálnak belerángatni hasonló helyzetekbe- ez az első lépés, hogy ne váljon belőlünk áldozat.
Ezután a legjobb, ha egyszerűen nem törődsz az adott szituációval, de ha ez nem lehetséges, szembesítsük a zsarolót a manipulációjával és hogy ezzel mit ér el. Próbáljuk őszinte kommunikációra bírni, így nem lesz szüksége különböző trükkök bevetésére. A másik, hogy tudj nemet mondani, ha úgy tartod jónak. Ha pedig ezért valaki halálosan megsértődik, esetleg elhagy, az megmutatja, valójában milyen is az adott kapcsolat.