Nálam mindennaposak ezek a történetek, úgyhogy a barátnőim gyakran viccelődnek is azzal, hogy „kérdezzük meg a boszorkányt”. Nem gondolom, hogy valami hihetetlen képességem lenne, de tudom, hogy az intuícióim erősek, ennyi véletlen nincs az életben. Viszont alapvetően a tudományban hiszek, ezért nagyon örültem, hogy szembejött velem egy ilyen cikk az IFLScience oldalán, mert végre segíthet nem csak spirituális oldalról megfogni az érzékelés kérdését.
Máig él a köztudatban, hogy „az embernek öt érzékszerve van” – ez a látás, hallás, szaglás, ízlelés és a tapintás. Az aktuális elképzelés egészen az ókori görög filozófusig, Arisztotelészig vezethető vissza, aki először rendszerezte az „érzékelés ötösét” De Anima (A lélekről) című művében. A dolog annyira beépült a köztudatba, hogy a mai napig így tanulják a gyerekek. Csakhogy a modern idegtudomány szerint ezen az elven már rég túlvagyunk.
A BBC Science Focus egyik 2023-as cikke szerint a tudósok mára legalább 12 érzékszervet azonosítottak, de vannak, akik szerint ez a szám akár 20 fölé is nőhet a közeljövőben.
Ezek között több olyan akad, ami nem a külvilág érzékelésére szolgál, hanem arra, hogy a saját tested a működéséről küldjön információkat az agyadnak. Olvass még a témában
Kardió edzés előtt? Ilyen sorrendben végezd a gyakorlatokat a teremben
„Sokáig féltem egyedül lenni – aztán ez történt”
Nőrablás, 20 év korkülönbség, 14 gyerek. „Akkor még más idők jártak” – A te nagymamád is áldozat volt?
3 ok, amiért minden vita után negatív spirálba kerülsz – így kezeld a katasztrofizálást
Mi van az ötösön túl?
Az érzékelésünk egyik legizgalmasabb „rejtett dimenziója” az interocepció – vagyis az a képességünk, hogy érzékeljük, mi történik belül, a testünkben. Nem kell emlékeztető vagy mérőműszer ahhoz, hogy tudd, éhes vagy, fáj a fejed, vagy valamiért gyorsabban ver a szíved. Ezek az érzések nem a külvilágból jönnek, mégis szinte minden döntésünket, gondolatunkat befolyásolják. Egyébként az agyunk egy bizonyos területe, az insula dolgozza fel ezeket az információkat, hogy segítsen fenntartani az egyensúlyt.
És ez csak a kezdet!
Ott van még a propriocepció – ez az a különleges „testtérkép”, aminek köszönhetően akkor is tudod, hol van a karod vagy a lábad, ha nem nézel oda vagy éppen nem látod. Enélkül a reggeli nyújtózkodás vagy a sötétben való tájékozódás, sétálás szinte lehetetlen lenne.
Aztán ott van az equilibriocepció, vagyis az egyensúlyérzék. Ennek köszönheted, hogy nem borulsz fel, ha egy lábra állsz: a belső füled érzékeli a legapróbb mozgásokat, és azonnal jelez az agyadnak, hogy korrigáljon, ha szükséges.
Eddig talán nem gondoltál plusz érzékként a thermocepcióra, azaz arra a készségedre, aminek köszönhetően meg tudod különböztetni egymástól a meleget és a hideget. Egyszerre tud átok és áldás lenni a nocicepció, azaz a fájdalomérzékelés is, nem beszélve a kronocepcióról, ami pedig az idő múlásának szubjektív érzete.
Ugye, milyen furcsa belegondolni, hogy ezek mind érzékelési formák? Nap, mint nap használjuk, teljesen természetesnek vesszük őket anélkül, hogy tudnánk a nevüket vagy érzékként gondolnánk rájuk. Egészen addig nem hiányoznak, amíg ott vannak, de ha valamilyen probléma jelentkezik a működésükben, az akár az életünket is veszélyeztetheti.
