Ez tényleg nagy felelősség
Persze az ember tudja, kimondja hangosan, tervezgeti, emésztgeti. Én is hónapokat adtam magamnak, mert tudni akartam, hogy biztos vagyok-e a dolgomban. És mikor megléptem és hazahoztam őt, a kezdeti örömöt néha pár percre felváltotta a sokk.
Ez a kis lény mostantól rám van utalva, engem követ, rajtam múlik az élete, a boldogsága, a jókedve, az egészsége, minden.
Egy hónap után már kialakult egy kellemes kis rutinunk. Bár még nagyon az elején vagyunk a közös életünknek, a gondolat, hogy ugyanez a kutya – reményeim szerint – tíz-tizenkét év múlva is ott hever majd a szőnyegemen, bárhova is sodor az élet, egyszerre csodálatos és mégis ijesztő.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
