Az utóbbi időben már szinte szóba sem kerül a Covid, mintha soha nem is lett volna se betegség, se világjárvány. Valóban tovább kell lépnünk, de azért érdemes tisztában lenni a vírus hosszútávú mellékhatásaival.
A Nature Medicine szeptember 22-i számában egy átfogóbb elemzés jelent meg a koronavírus neurológiai hatásairól. Az elemzés mögött álló kutatás érdekessége, hogy hosszabb követési idő alatt figyelték meg a betegségen átesetteket és nem kizárólag kórházi betegek eredményeit nézték.
Az eredmények azt mutatják, hogy a Covid 19-cel való megfertőződés utáni első évben megnőtt a stroke kockázata, a kognitív és memóriazavarok, a depresszió, szorongásos tünetek, a migrénes fejfájás gyakoribb előfordulásának esélye. Emellett gyakorivá vált a mozgászavar, a hallás-és látászavar, az egyensúly-és koordinációs problémák előfordulása, valamint nagyobb eséllyel alakult ki Parkinson-kór.
Ziyad Al-Aly, a Washingtoni Egyetem klinikai epidemiológusának vezetésével több vizsgálatot is elvégeztek. Az eredmények alapján a koronavírus nem nevezhető jóindulatú betegségnek, habár sokan enye tünetekkel estek túl rajta. A kutatók többezer adatot, orvosi feljegyzést elemeztek. A betegek, akiktől az adatok származtak, különböző korúak és neműek voltak és a Covid korábbi variánsaival fertőződtek meg, tehát a delta, omikron előtti időszakról beszélünk.
Mivel számolhatnak a covidon átesettek?
Korábban teljesen egészséges embereknél is tapasztalható volt az agyat érintő károsodás. Az utóhatás szempontjából lényegtelen, hogy a beteg enyhébb vagy súlyosabb betegségen esett-e át. Még a korábbi egészséges életmód sem volt garancia arra, hogy ne alakuljanak ki mellékhatások. Vagyis teljesen mindegy, hogy a páciens dohányzott-e korábban vagy más káros szenvedéllyel élt esetleg.
Az eredmények szerint közel 6,6 millió embert érint a koronavírus elszenvedése miatt kialakult mentális, pszichés és az agyműködést érintő egyéb károsodás.
A betegségen átesettek 77%-kal nagyobb valószínűséggel voltak érintettek memóriazavar kialakulásában, 50%-kal nőtt meg körükben a stroke kockázata, 80%-os esélyük volt epilepszia és görcsroham előfordulására. 43%-kal nagyobb valószínűséggel alakult ki náluk mentális zavar, például szorongás vagy depresszió. 42%-kal gyakrabban találkoztak mozgászervi problémákkal, 35%-kal nőtt a lehetősége az enyhe vagy súlyos fejfájásnak. A szembetegségek valószínűsége, úgy mint homályos látás vagy retinagyulladás 30%-os volt, a hallászavarok pedig 22%-os gyakorisággal jelentek meg.
Az epidemiológus szakértő szerint nagyobb oafigyelést igényelne a megelőzés és többet kellene foglalkozni a Covid utáni világ jelenségeivel. Ehhez nemzetközi szinten is összhangolt munka lenne szükséges, amely egyelőre hiányosságokat mutat. Talán valóban úgy gondoljuk, hogy túl vagyunk ezen az egészen és nem akarjuk észrevenni, mit szenvedtünk el a Covid miatt és mit hagyott ránk ez a betegség.