4/5. Áldozathozás
Kár is lenne tagadni, hajlamosak vagyunk mártírkodni, vagy éppen áldozatokat hozni a kapcsolatunk, a családunk érdekében. Ez valamilyen szinten beleívódott a női természetbe és nem feltétlenül rossz dolog, mert amolyan összetapasztó kapocsként is szolgálhat. Rengeteg olyan családot ismerek, ahol a nők bizonyulnak az összetartó erő kulcsfigurájának.
Ez az egész rendszer nagyszerűen működik addig, amíg cserébe nem várunk el áhítatot, vagy csodálatot. Mindenkinek jól esik az elismerés, de a férfiak sokkal racionálisabbak nálunk ezen a téren. Ők pontosan annyit tesznek bele a családi életbe és egy kapcsolatba, amennyi a körülmények szerint elvárható tőlük, ezért viszont nem várnak ódákat. Úgy vélik, teszik a dolgukat és kész – mindenki más is tegye, és akkor működőképes a dolog.
Gyakran bántó ezzel szembesülni, de szerencsére olyasvalamiről beszélünk, amiről lehet kommunikálni, amin lehet változtatni. De nem a mártírkodással, vagy azzal, hogy a szemükre hányjuk, micsoda áldozatokat hoztunk, mert így a párkapcsolaton belül érvényét veszti egy fontos dolog: az önzetlen, feltétel nélküli adás képessége. Olvass még a témában
„Nem dicséred meg és úgy érzi, ő sosem lesz elég” – Ezért csal meg a pasid
„A menyasszony ragaszkodott hozzá, hogy csak ő viseljen sminket az esküvőn” – Bicskanyitogató lagzis sztorik
„Hagytam, hogy a csajom egyedül cipekedjen a lépcsőn” – mikor döbbentél rá, hogy már nem szereted a párod?
„Ő mondhatta rám, hogy telt vagyok, de én neki nem, hogy alacsony” – miért akarhat egy férfi vékony nőt, de a nő ne akarjon magas férfit?
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Csütörtök reggel elküldjük a hét legolvasottabb Szerelem-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
