4/5. Áldozathozás
Kár is lenne tagadni, hajlamosak vagyunk mártírkodni, vagy éppen áldozatokat hozni a kapcsolatunk, a családunk érdekében. Ez valamilyen szinten beleívódott a női természetbe és nem feltétlenül rossz dolog, mert amolyan összetapasztó kapocsként is szolgálhat. Rengeteg olyan családot ismerek, ahol a nők bizonyulnak az összetartó erő kulcsfigurájának.
Ez az egész rendszer nagyszerűen működik addig, amíg cserébe nem várunk el áhítatot, vagy csodálatot. Mindenkinek jól esik az elismerés, de a férfiak sokkal racionálisabbak nálunk ezen a téren. Ők pontosan annyit tesznek bele a családi életbe és egy kapcsolatba, amennyi a körülmények szerint elvárható tőlük, ezért viszont nem várnak ódákat. Úgy vélik, teszik a dolgukat és kész – mindenki más is tegye, és akkor működőképes a dolog.
Gyakran bántó ezzel szembesülni, de szerencsére olyasvalamiről beszélünk, amiről lehet kommunikálni, amin lehet változtatni. De nem a mártírkodással, vagy azzal, hogy a szemükre hányjuk, micsoda áldozatokat hoztunk, mert így a párkapcsolaton belül érvényét veszti egy fontos dolog: az önzetlen, feltétel nélküli adás képessége. Olvass még a témában
Csak mi ketten a nagy napon – Lehet-e „nemet” mondani a családnak az esküvőn?
„Az eljegyzési gyűrűmet a kávéjába dobtam” 10 hűtlen házastárs cseles lebuktatása
Férfiak milyen abszurd dolog miatt haragudott meg rátok a feleség?
„Egymásnak estünk a temetőben.” – Amikor a szex a legfurcsább helyeken vált felejthetetlenné
