Mindannyiunkban számos ellentétes nevelési elv bújik meg, hiszen ezeket folyton hallottuk gyermekkorunkban – és ha nem figyelünk rájuk, gond nélkül tovább is adjuk őket.
Igaz, a legtöbb esetben nem volt semmi rossz szándék ezekben az intésekben, szüleink inkább csak a helyes, az arany középútra próbáltak terelgetni minket. Minden szülő saját meggyőződése, értékrendje és tapasztalata alapján alakítja ki a nevelési stílusát, de azért érdekes lehet felnőttként elgondolkodnod azon, benned milyen elvek munkálkodnak és okoznak diszharmóniát.
Legyél önmagad!
… de azért ne hívd fel magadra túlságosan a figyelmet.
Gyerekként imádtam szerepelni, a középpontban lenni, de ahogy felnőttem, ez az igényem úgy szorult automatikusan és feltűnően háttérbe. Ma már inkább csak a munkám kapcsán szerepelek, és akkor sem mondhatnám, hogy szívesen.
A legtöbb nyitott gyermek szülője szeretné kicsit visszafogni csemetéjét, hogy ne akarjon állandóan szerepelni, ne várja el, hogy mindenki rá figyeljen, de közben meg arra bátorítja, milyen fontos, hogy önmaga legyen és vállalja, ki is valójában. Mi van, ha ő tényleg egy igazi kis előadóművész?
Gyerekként imádtam szerepelni, a középpontban lenni, de ahogy felnőttem, ez az igényem úgy szorult automatikusan és feltűnően háttérbe. Ma már inkább csak a munkám kapcsán szerepelek, és akkor sem mondhatnám, hogy szívesen.
A legtöbb nyitott gyermek szülője szeretné kicsit visszafogni csemetéjét, hogy ne akarjon állandóan szerepelni, ne várja el, hogy mindenki rá figyeljen, de közben meg arra bátorítja, milyen fontos, hogy önmaga legyen és vállalja, ki is valójában. Mi van, ha ő tényleg egy igazi kis előadóművész?