A párkapcsolatban valóban sikerre vannak ítélve azok, akik valamilyen szempontból egymás ellentétei? Ennek a hiedelemnek járt utána egy érdekes kutatás.
VIDEO Pár percben megtanítalak, hogyan készíts elbűvölő Valentin-napi sminket
Honnan ered a mítosz?
Általánosan elterjedt nézet, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Vagyis, hogy az emberek olyanokhoz vonzódnak, akiknek tulajdonságaik, tapasztalataik és személyiségjegyeik nagyon különböznek a sajátjukétól.
Nehéz pontosan meghatározni a mondás eredetét, de az elmélet egyik korai képviselője Robert Francis Winch szociológus volt, aki párokat tanulmányozott az 1950-es években. A The Theory of Complementary Needs in Mate-Selection című tanulmánya azt a gondolatot vetette fel, hogy mindannyian olyan tulajdonságokat keresünk, amelyek hiányoznak belőlünk, és hogy az ideális pár az, akinek a tulajdonságaik kiegészítik a mieinket. Úgy vélte, hogy a komplementaritás érdekesebbé teszi a párt, és kiegyensúlyozott kapcsolatot hoz létre. Például egy introvertált ember extrovertáltabb társat választana, talán azért, hogy az introvertált ember profitálhasson az extrovertált ember szociális készségeiből.
Az „ellentétek vonzzák egymást” gyakori kifejezéssé vált a popkultúrában. Sokan egyetértenek azzal, hogy a mondás igaz, és még a saját életükből is tudnak példát mutatni rá. Az az elképzelés viszont, hogy az ellentétek mindig vonzzák egymást, csupán egy romantikus mítosz. A valóság egészen más.

Mit mond a tudomány?
Kutatások sokasága szolgáltat bizonyítékot arra, hogy hasonló a hasonlót vonzza. Jellemzően olyan emberekhez vonzódunk, akik hasonlóak hozzánk, és akikkel közösek az érdeklődési köreink és tulajdonságaink. Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a partnerek átlagosan majdnem 90 százalékban osztoznak olyan tulajdonságokban, mint a vallásosság és a politikai ideológia, sőt még az életmódbeli tényezőkben is, mint például az étrend, illetve az, hogy isznak-e vagy nem, és dohányoznak-e.
A cikk folytatódik, lapozz!