Ha eljön a második hullám, katasztrófába fordulhat az emberek viselkedése – erre számíthatunk, ha a járvány visszatér

Ha eljön a második hullám, katasztrófába fordulhat az emberek viselkedése – erre számíthatunk, ha a járvány visszatér

Címlap / Hírek / Ha eljön a második hullám, katasztrófába fordulhat az emberek viselkedése – erre számíthatunk, ha a járvány visszatér

Hogy a koronavírus nem tűnt el, csak szünetet tart a második kör előtt, arról már nagyon sok szakembertől hallhattunk. Az is világossá vált, hogy az emberek fegyelmezettsége, viselkedése nagyban befolyásolja, hogy milyen károkat okoz egy járvány. Egyes előrejelzések szerint pedig ez a két tény együtt egy nagyon veszélyes elegyet ad.

A kábítószer-visszaélések kezelésével és a mentális egészségügyi szolgáltatásokkal foglalkozó Substance Abuse and Mental Health Services Administration (SAMHSA) 6 olyan szakaszt azonosított, amelyen a közösségek végigmennek, miután valamilyen katasztrófa éri őket – hasonlóan például a gyász fázisaihoz. A szakaszok, amelyek akár egy évig is elhúzódhatnak, a következőek:

1. Félelem és bizonytalanság

Ez a normál kezdeti reakció minden hirtelen veszélyre. Ezek az érzelmek aztán erősödnek vagy enyhülnek, ahogyan többet tudunk meg a fenyegetés természetéről.

2. Becsapódás

Ahogyan elkezdjük mélyebben megérteni, hogy pontosan mi is történik, érzelmek egész sora kerül elő, beleértve a sokkot, pánikot, zavart és hitetlenséget. Általában ebben az időszakban a túlélési ösztönök lépnek előtérbe, az egyén saját maga és szerettei megvédésére törekszik. Ez jellemzően a rövidebb szakaszok egyike.

3. Hősiesség

Ebben a szakaszban mindenki összefog, sok energiát fektetünk egymás segítségébe, mentési tervek születnek, adományok érkeznek, mindenki szívesen vesz részt valamilyen akcióban, amellyel az összetartozást erősítheti.

4. Mézeshetek

Ebben a szakaszban az emberek elkezdenek hinni benne, hogy minden visszatérhet a normális mederbe, és optimistán tekintenek a jövőbe. Az emberek a nagylelkűség, a segítség és a jótékonykodás útján igyekszenek összekapcsolódni, és ahogyan a fenyegetés érzése csökken, eljön a kapcsolatfelvétel és a kapcsolatok újraépítésének ideje is.

5. Kiábrándulás

Ha az emberek elvárásai nem teljesülnek be, belépnek a kiábrándulás, a csalódottság szakaszába. Lehet, hogy a katasztrófa a vártnál hosszabb ideig tart, vagy a kimerültség és a harc düh, elkeseredés és frusztráció formájában robban be. Ez lehet az egyik hosszabb ideig tartó szakasz. Ennek időtartama meghosszabbítható újabb gyújtópontokkal – például a koronavírus esetében egy újabb megbetegedési hullámmal. Az ünnepek és a katasztrófa-évforduló időpontjai különösen veszélyesek. Előfordulhat, hogy nem állnak rendelkezésre a megszokott vagy szükséges szolgáltatások, és a hiánnyal való megbirkózás a reménytelenség érzéseivel együtt tipikus hatást gyakorol a viselkedésre.

IgorVetushko/depositphotos.com

6. Újjáépítés

A mélypont elérése után a rekonstrukció olyan időszak, amikor helyreállítjuk a dolgokat. Ez a fájdalom átélésének a periódusa is, realizáljuk a veszteségeinket, egyúttal elkezdjük normálisként megszokni a katasztrófa utáni új életet és az esetleges változásokat. Ez a folyamat a katasztrófa természetétől és következményeitől függően egy évig, de akár évekig is eltarthat.

Felkészülni a csalódásra, és ami utána jön

A COVID-19 körül továbbra is nagy a bizonytalanság, és sok aggodalmunkat, félelmünket még a vakcina megszületése sem fogja azonnal megoldani. Mindezzel együtt a szakértők figyelmeztetnek: fel kell készülnünk a csalódottság fázisára, amikor sok ember érezheti magát reményvesztettnek és kiábrándultnak, ez a hullám pedig hatalmas erőpróba lesz a szociális szektornak, amelynek így már legyengülve és leterhelve kell majd szembenéznie egy második hullámmal.

A szakértők szerint az ilyen helyzetekben a kábítószer-visszaélés, szorongásos tünetek, öngyilkosság, depressziós tünetek, családon belüli erőszak és magas szintű stressz az átlagosnál is jóval nagyobb problémát okozhatnak a közösségekben és az egyén életében.

Egy ilyen helyzetben annak az önkontrollnak és fegyelemnek a fenntartása is jóval nehezebb lehet, amely elengedhetetlen volt első körben is a járvány megfékezéséhez.

A szakemberek ezért azt javasolják, hogy az országok a következő hullámra való felkészülés során ne csak a vírus természetét és az esetleges kezeléseket vizsgálják, de vegyék figyelembe a tömegek várható viselkedését, a közösségek mentális állapotát is, és legyenek felkészülve ennek kezelésére – csakis így kerülhető el ugyanis, hogy a második hullám komolyabb áldozatokkal járjon.

VIDEO 10 ecset, ami nélkül lehet sminkelni, de nem érdemes

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!