Életmód / Egészség / Táplálkozás

Csaknem egymilliárdan éheznek a bolygón, miközben 2030-ig akár harmadával is nőhet az élelmiszerpazarlás

Ezzel azonban nincs így a világ jelentős része, legalábbis messze nem azt mutatják a statisztikák, hogy spórolnánk. A Waste & Resources Action Program becslése szerint az éves hulladék jelenleg kb. 1,6 milliárd tonna, ami az előállított élelmiszerek egyharmada, és ami mintegy 1,2 billió dollárnyi kukába dobott pénzt jelent. Ez már így is felfoghatatlanul sok, de az előrejelzések szerint globálisan harmadával nőhet az élelmiszerpazarlás 2030-ig. Ez szám szerint azt jelenti, hogy 10 év múlva összesen 2,1 milliárd tonna étel fog landolni a kukában – derült ki a Boston Consulting Group jelentéséből. Ez a szörnyű megállapítás gyökeresen szembe megy sok-sok egyéni céllal, de persze a kisebb szervezetek és az ENSZ törekvéseivel is. Utóbbi ugyanis éppen azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra a felére csökkentik az élelmiszer-pazarlást. 

Az élelmiszerpazarlás egy mindenkit érintő, globális probléma

A pazarlás nem csak abból a szempontból könnyfakasztó, hogy a megtermelt élelmiszerek egyharmada kárba vész, miközben az emberek szerte a világon nem férnek hozzá egészséges ételekhez. Mindannyiunkat érintő szempont, hogy az élelmiszer-pazarlás csökkentése nagyban elősegíthetné az éghajlatváltozás mérséklését is. A globális élelmiszertermelés már önmagában is vezető szerepet játszik az éghajlatváltozásban, az iparágak között pedig kiemelkedően káros az állati eredetű ételek előállítása.

A kidobott élelmiszerek ugyanúgy pazarolják a termeléshez szükséges földet, vizet, energiát és egyéb erőforrásokat, mint azok az ételek, amik rendeltetésszerűen kerülnek felhasználásra.

Manapság az összes édesvíz negyedét használják olyan élelmiszerek termesztésére, amelyeket aztán kidobnak. Ezekhez csatlakozik az az óriási hátrány, hogy a hulladéklerakókba kerülő élelmiszerek az égetés során metánt és szén-dioxidot szabadítanak fel, ami csak még tovább ront a helyzeten. Egyértelműen kijelenthetjük tehát, hogy az élelmiszer-pazarlás mindannyiunkra hatással van, befolyásolja embertársaink életét és komoly stresszforrást jelent a bolygónk számára. 

Tempura/istockphoto.com

Hogyan csökkenthetjük az élelmiszerpazarlást?

Az elsődleges és legfontosabb lépést az élelmiszeriparnak kellene megtennie, ugyanis jelenleg egyértelmű túlkínálat van a piacon. Világszinten csökkenteni kellene a termelést a globális kereslet igényére. Az előállítás után szintén többféle módon lehetne csökkenteni a felesleges élelmiszer-pazarlást. Egyre több kezdeményezés van arra vonatkozóan, hogy a „csúnya” és kevésbé tökéletes élelmiszereket is felkínálják a vevők számára, mégpedig kedvezőbb áron. Hajlamosan vagyunk ugyanis kizárólag a tökéletes termékeket megvenni, pedig a természetben messze nem csak ilyen alapanyagok találhatóak.

Attól, hogy egy paradicsom nem tökéletesen kerek, még minden szempontból megfelel a fogyasztásra.

Ennek a kezdeményeznek CSA program a neve, és szerencsére egyre többen csatlakoznak hozzá.

A fejlettebb országokban különböző alkalmazások, platformok szintén változásokat hozhatnak. Ezek lehetővé teszik, hogy az élelmiszerek még az előtt jussanak el a rászorulókhoz, hogy azok használhatatlanná váljanak, megromoljanak.

Sokrétűbb, de mondhatjuk, hogy duplán jó az a technológia, amit az Apeel fejlesztett ki. Ők egy olyan lemosható bevonattal vonják be a romlandó élelmiszereket, ami víz hatására leoldódik. Ezzel egyszerre kivédik a csomagolás által keletkezett környezetszennyezést, valamint akár háromszorosára is növelik a gyümölcsök és zöldségek eltarthatóságát. 

Még több hasznos tanácsot találsz a következő oldalon. Kattints ide a lapozáshoz >>

Oldalak: 1 2

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást