Csaknem egymilliárdan éheznek a bolygón, miközben 2030-ig akár harmadával is nőhet az élelmiszerpazarlás

Csaknem egymilliárdan éheznek a bolygón, miközben 2030-ig akár harmadával is nőhet az élelmiszerpazarlás

Címlap / Életmód / Táplálkozás / Csaknem egymilliárdan éheznek a bolygón, miközben 2030-ig akár harmadával is nőhet az élelmiszerpazarlás

Gyerekkoromban a nagymamám belém nevelte, hogy „ételt nem dobunk ki”, és ez a gondolat a mai napig elkísér. Mindig is utáltam a pazarlást és a saját konyhámban arra törekszem, hogy ne kerüljön étel a kukába.

Ezzel azonban nincs így a világ jelentős része, legalábbis messze nem azt mutatják a statisztikák, hogy spórolnánk. A Waste & Resources Action Program becslése szerint az éves hulladék jelenleg kb. 1,6 milliárd tonna, ami az előállított élelmiszerek egyharmada, és ami mintegy 1,2 billió dollárnyi kukába dobott pénzt jelent. Ez már így is felfoghatatlanul sok, de az előrejelzések szerint globálisan harmadával nőhet az élelmiszerpazarlás 2030-ig. Ez szám szerint azt jelenti, hogy 10 év múlva összesen 2,1 milliárd tonna étel fog landolni a kukában – derült ki a Boston Consulting Group jelentéséből. Ez a szörnyű megállapítás gyökeresen szembe megy sok-sok egyéni céllal, de persze a kisebb szervezetek és az ENSZ törekvéseivel is. Utóbbi ugyanis éppen azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra a felére csökkentik az élelmiszer-pazarlást. 

Az élelmiszerpazarlás egy mindenkit érintő, globális probléma

A pazarlás nem csak abból a szempontból könnyfakasztó, hogy a megtermelt élelmiszerek egyharmada kárba vész, miközben az emberek szerte a világon nem férnek hozzá egészséges ételekhez. Mindannyiunkat érintő szempont, hogy az élelmiszer-pazarlás csökkentése nagyban elősegíthetné az éghajlatváltozás mérséklését is. A globális élelmiszertermelés már önmagában is vezető szerepet játszik az éghajlatváltozásban, az iparágak között pedig kiemelkedően káros az állati eredetű ételek előállítása.

A kidobott élelmiszerek ugyanúgy pazarolják a termeléshez szükséges földet, vizet, energiát és egyéb erőforrásokat, mint azok az ételek, amik rendeltetésszerűen kerülnek felhasználásra.

Manapság az összes édesvíz negyedét használják olyan élelmiszerek termesztésére, amelyeket aztán kidobnak. Ezekhez csatlakozik az az óriási hátrány, hogy a hulladéklerakókba kerülő élelmiszerek az égetés során metánt és szén-dioxidot szabadítanak fel, ami csak még tovább ront a helyzeten. Egyértelműen kijelenthetjük tehát, hogy az élelmiszer-pazarlás mindannyiunkra hatással van, befolyásolja embertársaink életét és komoly stresszforrást jelent a bolygónk számára. 

Tempura/istockphoto.com

Hogyan csökkenthetjük az élelmiszerpazarlást?

Az elsődleges és legfontosabb lépést az élelmiszeriparnak kellene megtennie, ugyanis jelenleg egyértelmű túlkínálat van a piacon. Világszinten csökkenteni kellene a termelést a globális kereslet igényére. Az előállítás után szintén többféle módon lehetne csökkenteni a felesleges élelmiszer-pazarlást. Egyre több kezdeményezés van arra vonatkozóan, hogy a „csúnya” és kevésbé tökéletes élelmiszereket is felkínálják a vevők számára, mégpedig kedvezőbb áron. Hajlamosan vagyunk ugyanis kizárólag a tökéletes termékeket megvenni, pedig a természetben messze nem csak ilyen alapanyagok találhatóak.

Attól, hogy egy paradicsom nem tökéletesen kerek, még minden szempontból megfelel a fogyasztásra.

Ennek a kezdeményeznek CSA program a neve, és szerencsére egyre többen csatlakoznak hozzá.

A fejlettebb országokban különböző alkalmazások, platformok szintén változásokat hozhatnak. Ezek lehetővé teszik, hogy az élelmiszerek még az előtt jussanak el a rászorulókhoz, hogy azok használhatatlanná váljanak, megromoljanak.

Sokrétűbb, de mondhatjuk, hogy duplán jó az a technológia, amit az Apeel fejlesztett ki. Ők egy olyan lemosható bevonattal vonják be a romlandó élelmiszereket, ami víz hatására leoldódik. Ezzel egyszerre kivédik a csomagolás által keletkezett környezetszennyezést, valamint akár háromszorosára is növelik a gyümölcsök és zöldségek eltarthatóságát. 

Mit tehetsz te?

Az élelmiszerpazarlás döntő többsége otthon, a négy fal között történik, nem pedig a boltokban. A ReFED szerint egész pontosan az összes élelmiszer-hulladék 43 százaléka kidobott háztartási hulladék. Úgyhogy, bár nagyon fontos lenne, hogy globális szinten is megkezdődjenek a változtatások, nem háríthatjuk a felsőbb intézményekre a felelősséget. De mit tehetünk otthon, hogy csökkentsük a saját élelmiszerpazarlásunkat?

Tervezz hatékonyan: Ha megtervezed a saját és a családod étrendjét, akkor azzal lehetővé teszed, hogy kevesebb élelmiszer landoljon a kukátokban, ezzel pedig további összeget takaríthattok meg a háztartásotok számára. Először mindig a közeli lejáratú ételeket használd fel, adott esetben pácold be őket, vagy főzd meg előre, szükség esetén pedig fagyaszd le.

Használd a listákat: A tervezéshez szorosan kapcsolódik a bevásárló lista megírása és használata, hiszen ezzel biztosíthatod, hogy nem vásárolsz feleslegesen.

Sokan alábecsülik ezt a lépést, de egy angol felmérés szerint egy négytagú család havonta kb. 100 dollár értékben dobhat ki úgy a kukába ételt, hogy még a csomagolást sem bontotta meg.

Ehhez hozzáadódik a felesleges ételek megvásárlása, valamint az, hogy azonnal kidobjuk azokat a termékeket, amiknek lejárt a szavatosságuk, holott utóbbi nem sokszor jelenti azt, hogy az adott étel romlott, vagy ehetetlen lenne. 

Frissítsd fel a fogásokat: Nem sokan szeretik ugyanazt enni hosszú napokon át, ezért érdemes lehet változatossá tenni a maradékokat. Megoldást jelenhet, ha csak egy alap ételt készítesz el, pl. sütsz egy adag zöldségfasírtot, amit egyik nap pitába teszel, másik nap főzelék feltétként, harmadik nap krumplival fogyasztasz. 

istockphoto

Komposztálj: Ha mégis kidobásra kerül valamilyen fogás, akkor annak a komposztálóban a helye – akárcsak a többi konyhai zöldhulladéknak. Ez az egyszerű lehetőség nagymértékben csökkenti a háztartások metán és szén-dioxid kibocsátását. 

Fogyassz több növényi eredetű ételt: Nem kell azon nyomban vegán étrendre váltanod, de jó, ha tudod, hogy a növényi eredetű élelmiszerek ökológiai lábnyoma drasztikusan kisebb. Ez igaz mind a termőföldre, mind a vízhasználatra és a káros-anyag kibocsátásra is. Ha előnyben részesíted a növényi eredetű fogásokat és alapanyagokat, bevezetsz húsmentes napokat, akkor azzal rengeteget segítesz mind az élelmiszer-válság kezelésében, mint az éghajlatváltozás mértékének csökkentésében.

VIDEO 10+1 sminkes trükk, amit bárcsak előbb tudtál volna

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!