Egy brit szülők szexuális nevelésben való részvételével kapcsolatos kutatásból kiderült, hogy a szülők gyakran kínosnak érezték magukat, amikor a szexről kellett beszélniük a gyerekeikkel. Sokan attól tartanak, hogy hiányoznak a készségeik vagy tudásuk ahhoz, hogy beszéljenek a témáról.
Ugyanez az áttekintés azonban azt is megállapította, hogy Hollandiában és Svédországban a szülők már kiskoruktól kezdve nyíltan beszéltek gyermekeikkel a szexről. Valószínűleg ennek eredményeként a tinédzserkori terhességek és a szexuális úton terjedő betegségek előfordulása sokkal alacsonyabb, mint például Angliában és Walesben.
Sok szülő számára nehéz beszélni a szexről
Azok a szülők, akik kínosnak érzik a szexről beszélni, nehéz helyzetben találhatják magukat. Sokan szeretnék, ha gyermekeik tudnák, hogy kérdésekkel és problémákkal fordulhatnak hozzájuk. Különösen a digitális korban, amikor a gyerekek egyre fiatalabban találkoznak explicit online tartalmakkal. De már annak eldöntése is nehéz lehet, hogy egyáltalán mikortól kezdjünk el erről beszélni. Olvass még a témában
„A hűség terhét nem mindenki tudja elviselni” – Ezért kell továbblépned, ha nem vesz feleségül
Túl érzékeny a Z generáció, vagy mi vagyunk ridegek?
Nincs mit titkolnom, mégsem hagynám sose a páromnak, hogy átnézze a telefonomat
Amikor valakinek muszáj felemelnie a hangját – avagy mikor van rendben beleszólni más emberek párkapcsolatába?
Eva Goldfarb, a Montclair Állami Egyetem közegészségügyi professzora társszerzője volt az elmúlt 30 évet átfogó szexuális nevelésről szóló szisztematikus irodalmi áttekintésnek. Noha az áttekintés az iskolákra összpontosít, Goldfarb azt állítja, hogy kutatása fontos tanulságokkal szolgál a szülők számára is.
Az egyik alapvető meglátása az, hogy a szexuális nevelésnek pozitív, hosszú távú hatása van, például segíti a fiatalokat egészséges kapcsolatok kialakításában. Azt tanácsolja a szülőknek, hogy ne hagyják ki vagy halasszák el ezeket a beszélgetéseket.
„Kezdd el korábban, mint gondolná” – mondja. „Már nagyon kicsi gyerekekkel is lehet beszélni a testrészek és funkciók nevéről, a test épségéről és az ellenőrzésről.”
