Most nem a rémálmokról és a fűszeres ételekről lesz szó, mint az éjszakai verejtékezés kiváltóiról – hanem olyan betegségekről és állapotokról, amelyek mindenképpen orvosi figyelmet igényelnek, így érdemes ismerned őket.
Menopauza
A változókor egyik legjellegzetesebb tünete az éjszakai verejtékezés, amely a hőhullámok részeként is megjelenhet. Ebben az esetben előfordulhat, hogy majd’ megfagysz utána vagy előtte.
Persze, más erre utaló panasz hiányában ne ess pánikba, hogy talán idő előtt bekövetkezik nálad a „kapuzárás” – vannak, akiknél az első tünetek akár öt-tíz évvel a menstruáció megszűnése előtt jelentkeznek. Egy kivizsgálást azonban mindenképpen megér az ügy, már csak a további lehetséges okok miatt is!
Idiopátiás hiperhidrózis
Magyarul úgy is mondhatjuk, hogy kóros mértékű izzadás. Ennél az állapotnál a verejtékmirigyek túlzott aktivitást mutatnak, mégpedig idegrendszeri okból kifolyólag.
A diagnózis pontos kiváltó tényezője egyelőre nem tisztázott, ezért az általános stressz-szint csökkentése mellett tüneti kezelést szoktak javasolni – ez extra hatékony dezodorok, hintőporok, szélsőséges esetben pedig akár hónalji botox bevetését jelenti.
Fertőzés
A tuberkulózis a leggyakoribb azon fertőző betegségek közül, amelyek éjszakai izzadást idéznek elő. Bakteriális folyamatok is állhatnak azonban a háttérben, úgymint szívizom-gyulladás, csontvelőgyulladás vagy különböző tályogok.
A HIV-vírus ugyancsak képes ezt a tünetet produkálni, de ne feledd: az említett súlyos kórképeken kívül akár egy egyszerű nátha is lehet a kellemetlenség oka.
Rákbetegség
Az éjszakai izzadás egyes rákfajták korai tünetei közé tartozik. Leggyakrabban a limfómával, azaz a nyirokrendszeri rosszindulatú elváltozással hozható összefüggésbe.
A diagnosztizálatlan rákbetegségre azonban általában más egyéb panasz is utal, például megmagyarázhatatlan súlygyarapodás, láz, gyengeség, vagy más probléma.
Kapcsolódó cikkek
Gyógyszerek
Egyes gyógyszerek mellékhatásaként éjszakai izzadás jelentkezhet. Leggyakrabban valamilyen antidepresszáns a ludas a dologban – az ilyet szedők átlagosan ötöde számol be verejtékben úszó ébredésről.
Az antipszichotikumok, az aszpirin- vagy paracetamol tartalmú láz- és fájdalomcsillapítók, illetve más egyéb készítmények is alkalmasak a szervezet vízháztartásának megzavarására. Mindig olvasd el a betegtájékoztatót, hogy tisztább képet kapj!
Hipoglikémia
Az alacsony vércukorszint fokozott izzadással járhat. Az inzulint vagy szájon át szedhető gyógyszert használó cukorbetegek emiatt éjszakai verejtékezést tapasztalhatnak, amennyiben alvás közben túlzottan leesik a glükózszintjük.
Ilyenkor a vércukor értékének kiegyensúlyozottabb beállítására van szükség, hiszen az állapot a túl magas szinthez hasonlóan ugyancsak károsítja a szöveteket – egyszerűen nem jut kellő mennyiségű tápanyag a szervekhez.
Hormonális zavar
A pajzsmirigy-túlműködés, a mellékvese-daganat, és a rákkal járó másodlagos tünetegyüttes – a karcinoid szindróma – mind okozhatnak éjszakai izzadást.
Ugyanakkor vannak olyan nők, akiknél a premenstruációs szindróma (PMS) részeként havonta menetrendszerűen jelentkezik. A hormonháztartás kiegyensúlyozásával jóformán minden esetben enyhíthető a panasz, tehát ne könyveld el, hogy muszáj vele együtt élned!
Idegrendszeri bajok
Nagyon ritka esetekről van szó, a teljesség kedvéért mégis muszáj említést tennünk róluk. Az autonóm diszreflexia intenzív arc-, kar- és nyakizzadással járhat – ez olyan állapot, amelynek a során a szervezet vészhelyzetet érzékel, az agy pedig utasítást ad a mozdulatlanságra, például a gerincvelő sérülésekor.
Emellett stroke vagy poszttraumás stressz is közrejátszhat az éjszakai verejtékezés kialakulásában. Nemcsak akkor érdemes tehát orvoshoz fordulni, ha rendszeresen jelentkezik nálad ez a panasz, hanem egyszeri és intenzív probléma esetén is!