Lehet, hogy az egyiptomiaknak vannak a leghíresebb múmiái, de nem ezek a legrégebbiek. A chilei Atacama-sivatagban élő Chinchorro nép volt az első, aki mumifikálta halottait – 7000 évvel ezelőtt.
A chilei Atacama-sivatagban, a Föld legszárazabb helyén olyan múmiákat találtak, amelyek 2000 évvel megelőzték az egyiptomiakét. Tehát, bár az egyiptomiaké lehet a leghíresebb kultúra a halottaik mumifikálására, mint kiderült, nem ők voltak az elsők, akik ezt a rituálét használták.
„A chinchorrók a legelső emberek, akik Chile északi részén és Peru déli részén laktak” – mondta Bernardo Arriaza, a Tarapacai Egyetem fizikai antropológusa. – Ők az Atacama-sivatag úttörői. Hozzátette, ők az első ismert kultúra a világon, amely a halottait mumifikálja, i.e. 5000 körül kezdve.
Kapcsolódó cikkek
Érdekes felfedezések a környéken
Nemcsak az ókori kultúra részletes halotti és temetkezési gyakorlatát tárják fel, hanem betekintést engednek a közösség társadalmi és spirituális struktúráiba is.
Például a mumifikálást nem a társadalom felső osztálya számára tartották fenn (mint az egyiptomiak esetében), hanem mindenki számára elérhető rituálé volt. Ahogy Arriaza kifejtette: „A Chinchorro [kultúra] sok szempontból releváns: övék az első temetkezési gyakorlatok, a legkorábbiak ezen a régión. És azok a testek, amelyeket ma Chinchorro néven ismerünk, igazi prehispán műalkotások, az ősi népek érzéseinek és érzelmeinek művészi kifejezései.”
A város alapját képezik
A BBC szerint Johnny Vásquez például, aki 60 éve él Aricában, emlékezett arra, hogy amikor a munkások először ástak csatornacsöveket a környékére, „múmiák rétegeit” találták.
2004-ben pedig, amikor a munkások elkezdtek ásni egy szállodában, csontokba ütköztek kevesebb mint 1 méter mélyen a föld alatt, és a helyszínt múzeummá alakították.
Eddig több száz múmiát fedeztek fel, köztük csecsemők és gyerekek testét is. Amint Vivien Standen, a Tarapacai Egyetem bioarcheológusa elmagyarázta, az itteni talaj sok természetesen előforduló arzént tartalmaz, ami valószínűleg hozzájárult a lakosság magas halálozási arányához, valamint számos vetéléshez.
A tudósok azt is megállapították, hogy a chinchorrók mangánnal festették be testüket, de mivel a mangán mérgező, akaratlanul is károsították az egészségüket.