Lehet, hogy az egyiptomiaknak vannak a leghíresebb múmiái, de nem ezek a legrégebbiek. A chilei Atacama-sivatagban élő Chinchorro nép volt az első, aki mumifikálta halottait – 7000 évvel ezelőtt.
A chilei Atacama-sivatagban, a Föld legszárazabb helyén olyan múmiákat találtak, amelyek 2000 évvel megelőzték az egyiptomiakét. Tehát, bár az egyiptomiaké lehet a leghíresebb kultúra a halottaik mumifikálására, mint kiderült, nem ők voltak az elsők, akik ezt a rituálét használták.
6 csillagjegy páros, akik nehezen bírják ki egymást
„A chinchorrók a legelső emberek, akik Chile északi részén és Peru déli részén laktak” – mondta Bernardo Arriaza, a Tarapacai Egyetem fizikai antropológusa. – Ők az Atacama-sivatag úttörői. Hozzátette, ők az első ismert kultúra a világon, amely a halottait mumifikálja, i.e. 5000 körül kezdve.
Több száz tengeri vadászó-gyűjtögető – akik az Atacama csendes-óceáni partvidékén éltek körülbelül i.e. 5450 és i..e 890 között – maradványaira bukkantak Arica és Parinacota régiókban. 2021-ben ezeket a temetőket felvették az UNESCO világörökségi listájára az általuk nyújtott hatalmas régészeti érték miatt.
Nemcsak az ókori kultúra részletes halotti és temetkezési gyakorlatát tárják fel, hanem betekintést engednek a közösség társadalmi és spirituális struktúráiba is.
Például a mumifikálást nem a társadalom felső osztálya számára tartották fenn (mint az egyiptomiak esetében), hanem mindenki számára elérhető rituálé volt. Ahogy Arriaza kifejtette: „A Chinchorro [kultúra] sok szempontból releváns: övék az első temetkezési gyakorlatok, a legkorábbiak ezen a régión. És azok a testek, amelyeket ma Chinchorro néven ismerünk, igazi prehispán műalkotások, az ősi népek érzéseinek és érzelmeinek művészi kifejezései.”
2/3 A város alapját képezik
Ám annak ellenére, hogy az UNESCO elismerése csak nemrégiben történt, Arica lakói sokkal régebb óta tudnak az egyedülálló régészeti maradványokról. Ez azért van, mert a testek nagyon közel vannak eltemetve a felszínhez. Valójában a maradványok szó szerint a város alapjának részét képezik.
A BBC szerint Johnny Vásquez például, aki 60 éve él Aricában, emlékezett arra, hogy amikor a munkások először ástak csatornacsöveket a környékére, „múmiák rétegeit” találták.
2004-ben pedig, amikor a munkások elkezdtek ásni egy szállodában, csontokba ütköztek kevesebb mint 1 méter mélyen a föld alatt, és a helyszínt múzeummá alakították.
Eddig több száz múmiát fedeztek fel, köztük csecsemők és gyerekek testét is. Amint Vivien Standen, a Tarapacai Egyetem bioarcheológusa elmagyarázta, az itteni talaj sok természetesen előforduló arzént tartalmaz, ami valószínűleg hozzájárult a lakosság magas halálozási arányához, valamint számos vetéléshez.
A tudósok azt is megállapították, hogy a chinchorrók mangánnal festették be testüket, de mivel a mangán mérgező, akaratlanul is károsították az egészségüket.
Egy ősi nekropoliszban élni nyugtalanítónak tűnhet, de az aricai lakos, Marina Esquieros a BBC-nek azt mondta, ez egyáltalán nem így van: „Egyáltalán nem félek. Igen, normális életem van itthon. Alig gondolok arra, hogy holttestek vannak alattunk.” Ehelyett a helyiek a körülöttük lévő elhunytat őseiknek, magukat pedig gondozóiknak tekintik.
„Úgy érzem, mi vagyunk a Chinchorros folytatása” – mondta Alfredo Guerrero, egy másik aricai lakos.
„Az elmúlt 10 évben úgy éreztem, és elmondtam a családomnak is, hogy nem fogom elhagyni ezt a helyet. Mindig maradok, és mindig meg fogom látogatni őket.” Jorge Ardiles, egy helyi búvárhalász egyetértett.
„Halászok voltak, mint mi, és ezen a helyen voltak. Mi több ezer év után jöttünk, hogy itt telepedjünk le. Aztán mi, mint halászközösség, magunkra vettük az örökösök szerepét, és ezért szeretnénk [megőrizni] az általuk hagyott földi maradványokat, mint nagy örökséget a jelenlegi közösség számára” – mondta. „Mi vagyunk a kortárs Chinchorros ebben a pillanatban.”
