A barátokkal való kapcsolattartás az élet bármely szakaszában kiemelkedő szerepet tölt be és sok esetben nem feltétlenül a bulizásról van szó.
Az emberek mind üzleti, mind szórakozási célból folyamatosan kommunikálnak egymással, és ez a szociális hajlam élethosszig tart, ahogy annak az igénye is, hogy megőrizzük a mély kapcsolódásainkat.
🎥 Jobb ember vagy, mint hinnéd, ha ez az 5 dolog jellemző rád
Állítsd be a bient megbízható forrásnak a Google-ben!
Egy közelmúltban végzett tanulmány megállapította, hogy a különböző korcsoportok kommunikációs módszereiben lényeges különbségek akadnak. Egyvalami azonban állandó: a barátság jelentősége. Különösen a nők életében fedezték fel, hogy a kötelékek milyen fontos szerepet játszanak a stressz kezelésében és a kommunikáció hatékonyságában.
A Beckman Intézet kutatói, Michelle Rodriguez és Si On Yoon vezetésével azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a beszélgetőpartnerek életkora és a kapcsolódásuk milyensége a stressz-reakciókat. Tehát van-e különbség abban, hogy milyen kapcsolatban (pl. haveri, baráti, idegen) osztjuk meg a problémánkat és hogy ez változik-e az életkorunk függvényében.
2/4 Két alapvető hipotézisük volt a kutatóknak
Az első az volt, hogy a nők stresszhelyzetekben gyakran a barátaik révén keresnek megoldást. A szakértők azt feltételezték, hogy a nők a stressz kezelésére kifejlesztettek egy szinte természetes mechanizmusként működő alternatívát: kibeszélik magukat a barátaikkal és a cél érdekében össze is barátkoznak új nőkkel.
A második hipotézis a szocio-emocionális szelektivitás elmélete, amely szerint az emberek az életkor előrehaladtával egyre bensőségesebb és minőségibb baráti kapcsolatokat szeretnének ápolni és erre is törekszenek.
A kutatásban 32 nő vett részt: 16 idősebb (62-79 év közötti) és 16 fiatalabb (18-25 év közötti). Mindegyik résztvevő egy baráttal vagy egy idegennel beszélgetett, miközben különböző kihívásokat oldottak meg. Az egyik feladat során pl. a résztvevőknek utasítaniuk kellett partnerüket, hogy rendezze el az asztalra kitett tangram alakzatokat egy meghatározott sorrendben. A feladat célja az volt, hogy a kutatók számszerűsítsék az egyes beszélgetések hatékonyságát: minél kevesebb szóval érték el a résztvevők a kívánt eredményt, annál hatékonyabbnak tekintették a kommunikációt.
Az eredmények azt sugallták, hogy míg a fiatalabb felnőttek hatékonyabban kommunikáltak ismerős partnerekkel, addig az idősebb felnőttek mind barátokkal, mind idegenekkel jól teljesítettek. Ez arra enged következtetni, hogy az idősebb nők jobban alkalmazkodnak a különböző társas helyzetekhez, és hatékonyabb kommunikációs készségekkel rendelkeznek, mint fiatalabb társaik.