K.: Nem érezted rosszul magad?
V.: De igen. Folyamatosan nagyon éhes voltam, de épp csak annyit ettem, hogy ne haljak éhen. A szó szoros értelmében… Volt, hogy két szelet puffasztott rizst ettem egész nap. Eleinte sokat sportoltam, de ez egy idő után nem ment, mert a teljesítményem sokat romlott. Sokszor már az iskolai tesiórákat sem tudtam végigcsinálni. Ennek ellenére nem akartam leállni. Voltak olyan napok, amikor semmit sem ettem, csak ittam. Ekkor már nagyon látszott, hogy lefogytam, a kulcscsontom teljesen kilátszott, a bordáim is. Ez engem felvillanyozott. Örültem, hogy elértem ezt, de nem akartam leállni. Azt gondoltam, hogy végre sikerült, nem adhatom fel!
