Mindenkinek vannak rossz tulajdonságai, amik nemtől függetlenek. De léteznek olyan vonások, amik kifejezett a nőkre, és a férfiak jellemzőek. Mivel állandóan magunkat okoljuk a hibákért, most jöjjenek azok a szokások, amikkel ők visznek minket a sírba!
Egész nap net és játék
A férfiak sose nőnek fel igazán, és erre nincs is jobb példa, mint a játékfüggőségük. Mindig találnak olyan őrületet a neten, aminek érdemes hódolni.
Versenyeznek autóval, tankkal, kirakóznak, vagy aranyat gyűjtenek, a lényeg, hogy megmérettessék magukat. Nem is feltétlenül van ezzel gond, sokan egyszerűen így vezetik le a feszültséget.
Azonban végtelenül idegesítő tud lenni, mikor az esték túlnyomó része a játékra megy rá, és a romantikus nyaralás pihenésre szánt ideje is azzal telik, hogy hódolnak a szenvedélyüknek.
Na és persze legalább ennyire kiborító az is, amikor egy veszteséges játék után annyira felhúzzák magukat, hogy szólni sem lehet hozzájuk.
Az ő családjuk van előtérben
Talán azzal függ ez össze, hogy a férfiak gyakorlatilag sosem tudnak teljesen leválni az anyjukról. De az egész biztosan igaz, hogy általában ők azok, akik közös programokat szerveznek a családdal.
Jellemző, hogy a férfiszüleivel, testvéreivel, és persze barátaival töltitek az időt, neked kell hozzájuk idomulni. Ők valamiért nem szeretnek annyira a te családoddal és barátaiddal lenni – eltűrik őket, de ha nem muszáj, annyira nem erőltetik a találkákat.
Persze az is lehet, hogy kifejezetten ellenszenvesen viszonyulnak a rokonságodhoz, vagy a barátnőidhez, sőt szívük szerint azt sem tartják jó ötletnek, hogy te állandóan velük lógj.
De ha mégis, akkor mindegy, csak nekik ne kelljen menniük!
Szelektív hallás és tudás
A férfiak kiválóan űzik a szelektív hallás mesterségét. Érdekes módon mindenre felfigyelnek, amire nem kellene, de semmit sem hallanak meg azok közül, amiket tudniuk kellene.
Szelektív a tudásuk is: mindent meg tudnak szerelni, mindent képesek megoldani, de valahogy kifog rajtuk a mosógép, a teregetésről már nem is beszélve.
Ki tudja, milyen okból kifolyólag, de a szemetet is elfelejtik levinni, majd mikor számon kéred este tízkor, sok-sok túlóra után, hogy mégis mit csináltak egész nap, akkor közlik, hogy nem kellene őket úgy leteremtened, mint egy gyereket.
Meg egyébként is, becsukták az ablakokat, beálltak a garázsba, és szendvicset is csináltak maguknak. Mi kellhet még?
Nem érzékenyek – vagy túlságosan is azok
Most reklamálhatnának a férfiak, hogy nekünk aztán semmi sem jó, de nem erről van szó: egyszerűen szeretjük az arany középutat.
Nem akarunk olyan társat, akinek sziklakemény a szíve, és a legfájdalmasabb tragédia láttán sem gondol bele mások érzelmeibe.
De olyan férfit sem akarunk, aki elbőgi magát egy hétköznapi reklámon, vagy alapvető lételemének tekinti a romantikát.
Könnyen ki lehet üldözni azokat a nőket a világból, akik éppen megpróbálnak némi érzelmet kicsikarni egy végtelenül szigorú férfiból és azokat is, akik próbálják arra bíztatni párjukat, hogy az kicsit kapja már össze magát, és ne legyen ennyire gyámoltalan.
Megsértenek előítéleteikkel
Egy nő mindent meg tud csinálni, amit egy férfi – ennek ellenére van, amit jobban és gyorsabban elintéznek ők (mást meg persze mi). Jó, ha megvan az összhang, kialakul a ritmus, és mindenkinek megvan a maga feladata.
De nincs is annál bosszantóbb, mint amikor az orrunk alá dörgölik, hogy bénán álltunk be a garázsba, mert normális parkolásra képtelenek a nők.
Vagy, hogy úgysem értünk a sporthoz, úgyhogy felesleges is ecsetelni, mit láttak a legutóbbi meccsen. Ilyen kaliberű hiányosságokat a másik oldalról a nők is hosszasan elemezgethetnének, mégsem teszik.
Vagy, ha mégis, azt a férfiak persze szőrszálhasogatásnak veszik, és nem értik, miért kell valamit annyiszor elmagyarázni, mikor elsőre is megértették (de úgy vélik, a megvalósítással úgyis ráérnek).
