Fontos mondatok
„Én úgy látom, hogy …, de kérdezd meg édesapád és édesanyád véleményét is.”
„Örülök, hogy van véleményed a szülődről, de mindig tisztelettel beszélj róla, hiszen általa élsz.”
„A barátod vagyok. Nem szülőd, de nem is a haverod.” Olvass még a témában
Az Igazság kártyája: ezt üzeni az októberi Tarot a Mérleg energiák mellé
Anya vagyok, de néha idegennek érzem magam a saját korosztályomban
Ghosting a saját barátaimtól: hol húzódik a határ a másik támogatása és a saját ignorálásunk között?
„Hónapokig nem jöttem rá, mi az a zaj hajnal 3-kor” – Szomszédok, akik mintha a pokolból költöztek volna mellénk
„Nem tudok annyira haragudni, hogy ne segítsek, ne figyeljek oda rád.”
A gyereket minden esetben az (ésszerű) elfogadás irányába kell terelni, nem a „lázadás” irányába. Az emberek nagy része szenved a „kapitális hibák” következményeitől. Mostohaszülőség esetében el kell felejteni a tekintély-elvű nevelést, hiszen nincs vérségi „előjog”. A nevelt gyerek csak akkor fog odafigyelni ránk, ha tisztel, érzi a feltétel nélküli szeretetet, és a bizalom és őszinteség oda-vissza tökéletesen működik.
Most pedig egy nem túl vidám összeállítás jön. A kérdés, a jelenség teljességéhez azonban hozzátartozik a negatív oldal is, amiről úgy érzem, inkább szégyen beszélni, így elhallgatja mindenki a férjek, a gyerekek, a család érdekében.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
