Az alumínium mindennapi életünk szerves része. Tudjuk, hogy gyakori elem, és azt is, hogy mérgező. Nem gondolom, hogy elsődleges ellenség módjára kellene bánni az alumíniummal, de el kell gondolkozni azon, hogyan tartsuk minél távolabb magunktól.
Férfiak, mellrák és a dezodorok
Az elmúlt időszakban, a 80-as, 90-es évektől kezdve, egyre több férfinél diagnosztizáltak mellrákot. Időbe telt, míg rájöttek az orvosok, hogy a mellrák kockázatát nagyban növeli a golyósdezodor mindennapi használata.
Miért? Mert alumíniumot tartalmaz, ami köztudottan mérgező anyag. Sőt, a dezodorban lévő alumínium só miatt nem izzadunk, mivel ezek a sók összehúzzák a pólusokat, és nem tudunk izzadni. Ezáltal a bőrben, a testben ragadnak azok a mérgező anyagok is, melyektől izzadás útján kellene megszabadulnunk.
Az izzadás fontossága
Az izzadás fontos élettani folyamat. Az, hogy számunkra ez nem megfelelő opció, és küzdünk ellene, nem túl szerencsés. Az izzadásnak négy fontos szerepe van: só- és víz háztartás szabályozása, méregtelenítés, hőszabályozás, és fertőtlenítés.
Ez utóbbit az izzadásban megtalálható proteinek végzik, melyek természetes antibiotikumként működnek. A proteint dermicidinnek nevezik. Ezt a négy fontos funkciót akadályozzuk meg azzal, hogy mesterséges, alumíniumot tartalmazó izzadás gátlókat használunk.
A kozmetikumok
Hatékonysága miatt az alumínium sókat előszeretettel alkalmazza a kozmetikai ipar. Gyakorlatilag mindenben megtalálható. A borotválkozó szerektől kezdve, az izzadás gátlókon keresztül az alapozókig.
Sehol sem hívják fel konkrétan a figyelmet arra, hogy ha ezek a sók felszívódnak a bőrön keresztül, és pórus összehúzó hatásuk miatt gyulladásokat okoznak, viszketést, szembe jutva szemgyulladást, belégzés esetén pedig akár légszomjat is okozhatnak.
Alumínium a konyhában
Talán még fellelhető a régi konyhafelszerelések között az alumíniumból készült klasszikus ételhordó, vájling, vagy merőkanál, evőeszköz. Ideje megszabadulni tőlük, végleg. A közétkeztetésből nem véletlenül vonták ki a 70-es években ezeket az eszközöket.
Már egy kevés nyál is képes volt kioldani belőlük annyi alumíniumot, amennyi napi szinten adagolva, káros volt például egy óvodásnak, de felnőttnek is. Széljegyzetként említeném, hogy a régi konyhákban fellelhető még az alpakka, melyben nincs ugyan alumínium, de nikkel igen, ami komoly allergén.
Alumínium mindenhol
Egy másik cikkben már írtam arról, hogy az aktuális influenzaoltásokban mindig van alumínium. A kötelező oltásokban elvileg nincs. Ám az üdítős dobozokban, a tejes dobozban, a joghurtos dobozok fedelében, sőt élelmiszerekben is van alumínium. Élelmiszer színezékként, sűrítőként használják.
Ezek az alumínium származékok nem oldódnak folyadékban – bár sem ezt, sem pedig a vegyületek hatását nem tudom megítélni, mert nem vagyok kémikus, sem biokémikus. Különböző gyógyszerekben is megtalálható, ilyenek a vény nélkül kapható gyógyszerek, például gyomorpanaszokra.
Pánikolni nem érdemes, de kerülni igen
Az alumínium, Földünkön a harmadik leggyakoribb elem, és a leggyakoribb fém a földkéregben. Ebből kifolyólag folyamatosan érintkezünk vele, ivóvizünk és belégzés által is.
A szervezetbe került alumínium nagy hátránya, hogy a test nem tudja a méregtelenítéssel kiüríteni, azaz felhalmozódik. Többek között az agyban, ahol elősegíti az Alzheimer-kór kialakulását.
