Kerülni kellene az ésszerűség határain belül
Egyre több gyógyszerről derül ki, hogy egészségkárosító hatása van, többnyire évtizedekkel később érik be a ,,keserű gyümölcs”, vagy a későbbi generációkra tekintve káros. Ahogy az is egyre nyilvánvalóbb, hogy a gyógyszer nem csodaszer, hanem egy kényszerű tűzoltás a bajra.
Sokan ezt nem tartják szem előtt, és nyakra-főre szedik a pirulákat, melyek hosszú távú hatása alig kiszámítható.
Előny-kockázat
Minden gyógyszernek van kockázati tényezője. Nem feltétlenül a mellékhatások, és a különböző gyógyszer kombinációk azok, melyek szerint döntenünk kellene. Egyszerűen csak abba kell belegondolni, hogy milyen bonyolult vegyületek ezek, melyeket nem a természet állított elő – ami a legprecízebb, az ember számára nem testidegen.
Komoly kísérletekkel próbálják kiszűrni, bizonyítani azt, hogy adott gyógyszer nem veszélyes, ám a hosszú távú hatásokra nincs százszázalékos bizonyíték.
A Contergan-tragédia
Az 1950-es évek végén sok állapotos nő szedte a reggeli rosszullétek ellen a Contergan nevű gyógyszert. 10 000 gyermek jött világra végtagfejlődési rendellenességgel. Akkor, Németországban csak nagy küzdelmek árán sikerült betiltatni a gyógyszert. Magyarországon is születtek ebben az időben Contergan babák.
Most, ötven évvel később derült fény arra, hogy a Contergan meggátolja a hajszálerek fejlődését. Emiatt születtek végtag nélkül a kisbabák. Ám az is kiderült mára erről a gyógyszerről, hogy az egyik leghatásosabb gyógyszer a lepra ellen.
Az oltás atyja
Edward Jenner volt az oltás atyja, bár diplomáját 15 fontért vette. Az ő nevéhez fűződik a himlő elleni oltás. 1796-ban egy kisfiú sebébe tehénhimlő-váladékot kent, így a gyerek sokkal enyhébben esett át a betegségen, ami védettséget adott neki.
A sors fintora, hogy fiait is beoltotta ugyan ilyen módon, aki ugyan védettek lettek a himlő ellen, de ezen oltás alkalmával megkapták a tüdőbajt (tbc) ami húsz évesen a vesztüket okozta. Angliában, 1853-ban tették kötelezővé a himlőoltást, egy igen súlyos járvány után.
A múlt: higany
1930-tól az oltások tartósítószerében higany van: etilhigany. Közismert, hogy a higany rendkívül mérgező. Az oltásokkal így a megengedett határérték ötvenszerese jutott egy csecsemő szervezetébe, egy oltás alkalmával. A higany a gyermekek agyát támadja elsősorban, mely bizonyítottan viselkedési és fejlődési zavarokat okoz.
Az USA-ban 2001-ben vonták ki a higanyos védőoltásokat a forgalomból. Mára elmondható, hogy Magyarországon sem használnak – kötelező védőoltásként – higanyt tartalmazó oltóanyagot. Az influenza elleni védőoltás még mindig tartalmaz higanyt!
A jelen: alumínium
1926 óta alumíniumot is tesznek bizonyos oltásokba, hogy az immunrendszert hosszantartó válaszra serkentsék. Az alumínium felhalmozódik az agyban, a gerincvelőben, és az idegsejteket károsítja.
Ha valaki öt, egymást követő évben kap influenza elleni védőoltást, 10-szer nagyobb valószínűséggel alakul ki az Alzheimert-kór. Dr. Hugh Fudenberg immunológus szerint, ezért az oltásban található higany és alumínium a felelős.
A megoldás
Az tény, hogy a védőoltásoknak sok gyerek köszönheti az életét, és azt, hogy nem kell rettegnünk olyan betegségektől, mint a diftéria vagy a szamárköhögés. Ám az is tény, hogy egy-egy védőoltással olyan probléma jár együtt, melynek kimenetelét nem nagyon látjuk.
A megoldás nem az, hogy nem oltatjuk gyerekünket, nem is az, hogy soha nem szedünk gyógyszert, hanem az, ha rákényszerítjük a gyógyszergyárakat arra, hogy ne a költséghatékonyság legyen a fő szempont. Mi vagyunk többen, nélkülünk nem maradhatnának fenn. Éljünk a jogunkkal.