Stílus

Egy britt férfi elmeséli, milyen megkapni a koronavírus kísérleti oltóanyagát

Az Oxford Egyetem kutatói még áprilisban megkezdték az első európai kísérleteket emberek oltásával, Jack Sommers pedig az elsők között volt, aki önkéntesként jelentkezett, és bekerült a 800 kiválasztott közé, aki megkapta a kísérleti oltóanyagot, az élményeiről pedig beszámolt az independent.co.uk-nek. Az öt kórházi látogatásért, számos tűszúrásért és azért, hogy lényegében kísérleti alany lett, aki talán segíthet megtalálni a koronavírus elleni oltóanyagot, a férfi összesen 235 fontot, körülbelül 90 ezer forintnak megfelelő összeget kapott.

Sommersnek jó oka volt feltételezni, hogy a részvételével tényleg komoly segítséget jelent: az Oxford oltóanyagát sokan, sok helyen nevezték a koronavírus legyőzéhez vezető legjobb esélyünknek, a brit kormány pedig elképesztő összeget, 43 millió fontot invesztált a kísérletekbe és a laboratóriumi kutatómunkába.

Sommers szerint a programba való jelentkezés meglepően hétköznapi volt, bár sok adminisztrációval járt. Első körben online kellett kitöltenie egy kérdőívet, ahol minden elképzelhető kérdést feltettek neki a saját és a családja egészségügyi történetéről, majd telefonon értesítették, hogy kiválasztották, és hogy menjen be a kórházba. Az első látogatás alkalmával vér- és vizeletmintát vesznek, valamint megnézetnek a jelentkezőkkel egy kisfilmet, amiben arról tájékoztatják őket, hogy legfeljebb apró mellékhatások jelentkezését várják. A kísérleti személyek ezután hazamennek, és ha a laborjuk is rendben van, visszahívják őket.

Néhány nap után Sommersnek vissza kellett mennie a kórházba, ahol megkapta az oltóanyagot, majd arra kérték, hogy egy online naplóban rögzítse a tüneteit és mérje rendszeresen a hőmérsékletét. Visszatekintve a férfi azt mondja, hogy a legkomolyabb tünete a paranoia volt, többször is ment úgy lefeküdni, hogy lázasnak érezte magát, pedig a hőmérő teljesen normális értéket mutatott, így valószínűleg csak beképzelte magának a tüneteket – főleg, hogy nem lehet biztos benne, hogy a valódi oltóanyagot kapta-e meg, vagy a kontroll csoportban volt.

Noha azok a majmok, amelyek ugyanazt az oltóanyagot kapták meg, mint Sommers, azóta mind pozitív tesztet adtak koronavírusra, így valószínűleg az oltóanyagnak nem ez a változata lesz az, amelyik végül megmenti az emberiséget, a férfi azt mondja, örül, hogy részt vehetett a kísérletben, és segíthetett a kutatóknak, hiszen a tudományban a kudarc is fontos tanulságokat tartogat, és elengedhetetlen lépcsőfok a siker felé.

Sommers azt mondja, hogy bár a családjában sokan aggódtak érte, és számos összeesküvés-elmélettel is találkozott, kapott egy üzenetet egy sclerosis multiplexben szenvedő nőtől, aki azt mondta, a hozzá hasonlók bátorsága és áldozata emberek millióinak jelent reményt.

Erre gondolt akkor is, amikor az oltóanyagot megkapta, és bár mindig is félt a tűtől, és még a horrorfilmek ijesztő részeinél is eltakarja a szemét, amikor megkapta az injekciót, bátornak érezte magát, és bármikor újra részt venne a programban.