Megvoltak saját elképzeléseim a börtönéletről, a rabokról. Nemrég alkalmam nyílt arra, hogy részt vegyek egy börtönlátogatáson, melynek alkalmával szerettem volna kicsit túllátni azon, amit a szemmel érzékelünk. Nos, ez sikerült. Ez a kétrészes cikksorozat nem a kemény, börtönben töltött mindennapokról szól, hanem az emberekről, rabokról és szabadokról, egy különleges élethelyzetről…
3/6 Miért rossz ott bent?
A korlátozás kiterjedhet a falra felrakható családi képekre is.
A valós világgal való „érintkezés”, a valóban fontos – minden emberben ott élő – érzelmi kötődések, a kinti léttel való érintőleges azonosulás csak kint készült fényképek által lehetséges.
A normalitás felé terelés a „valamit valamiért” elv alapján történik, melynek nincsenek(!) kiskapui. Szigorú következetesség van. Az egyértelmű, egyszerű szabályokat mindenki képes betartani. Igen, ez degradáló, és igen, az ember ettől sokkal bonyolultabb.
Ám ott bent, az átláthatóság mindenkinek érdeke, hiszen a cél, hogy az alapoktól kezdve tanulják meg az emberek az élethez szükséges normákat, melyekre kint, a szabad világban építeni lehet majd. Minden engedélyhez van kötve.
A cikk a hirdetés után folytatódik a következő oldalon, lapozz!