Szeretnél valami kedveset, biztatót, bátorítót mondani? Akkor az alábbi mondatokat inkább hanyagold! Ha belegondolsz, az sem esne jól, ha neked mondanák őket, úgyhogy bármilyen jó szándék vezet is, inkább te is fogalmazd meg máshogy a dicséretedet – vagy inkább tartsd meg magadnak, amit gondolsz.
„Nagyon erős ember vagy”
Mikor valaki nehéz élethelyzeten megy keresztül, természetes, hogy valami biztatót, támogatót szeretnénk mondani, de nem biztos, hogy ez a megfelelő választás. Egyfelől csak felhívjuk a figyelmét arra, hogy a körülményeit elviselhetetlennek tartjuk, anélkül, hogy bármiféle építőt mondanánk, amitől az illető csak még rosszabbul érezheti magát – akár akkor is, ha addig nem is gondolta, hogy olyan rossz a helyzet. Másrészt egyáltalán nem biztos, hogy a másik „erős” akar maradni.
Amikor a hullámok összecsapnak, jól eshet valakinek kiönteni a lelkünket, sebezhetőnek mutatkozni, vagy beismerni, hogy fáradtak vagyunk.
Ezzel a „bókkal” azt érezteted vele, hogy te erre nem vagy kíváncsi, és szinte elvárod tőle, hogy erős emberként kezelje a helyzetét.
Amikor a hullámok összecsapnak, jól eshet valakinek kiönteni a lelkünket, sebezhetőnek mutatkozni, vagy beismerni, hogy fáradtak vagyunk.
Ezzel a „bókkal” azt érezteted vele, hogy te erre nem vagy kíváncsi, és szinte elvárod tőle, hogy erős emberként kezelje a helyzetét.