A fenntartható gazdálkodás, a bio, az organikus, az adalékanyag és vegyszermentes kifejezések az elmúlt években váltak népszerű sőt, keresett kifejezéssé. Korábban nem csak tudomásunk, igényünk sem volt ezekre a szavakra, hiszen alapvető volt, hogy minden élelmiszerünk megfelel az említett kritériumoknak.
Az ipari termelés azonban mindent megváltoztatott: egyre több lett a méreganyag, az ízfokozó és a számos, felesleges adalék az ételeinkben. Sokan egyre tudatosabban próbálják megválasztani azt, mi kerül az asztalukra, de arra már jóval kevesebben gondolnak, hogy nem csak a friss alapanyagok, hanem a belőlük készült félkész-kész ételek is ugyanúgy tartalmazhatják a különféle méreganyagokat. Pedig a feldolgozott készítményekben ugyanúgy ott vannak a rovarírószerek, vagy éppen az antibiotikum-maradványok. Ez alól természetesen a különféle italok, a borok sem kivételek.
A biodinamikus borok azt a szűk piacot igyekeznek kiszolgálni, akik számára a szőlő nem csak egy alapanyag, hanem eszköz az egészségmegőrzéshez és lehetőség a borászat művészi szintre történő emelésére.
A biodinamikus borok alapja
A biodinamikus borászatban nem használnak olyan permetszereket, amik felszívódhatnak a szőlőben, tehát ezeknek a boroknak az egyik legalapvetőbb ismérve a vegyszermentes termesztés. A gazdálkodásban magától értetődő az organikus és a fenntartható hozzáállás, a tulajdonosok mindig a növény védekezőképességét erősítik, nem pedig arra törekszenek, hogy drasztikus vegyszerekkel a már meglévő kártevőket hatástalanítsák – károsítva ezzel nem csak magát a szőlőt, hanem a környezetet is. Ahogy az organikus, biogazdálkodásban alapvető szempont a minőség, úgy ez különösen igaz a biodinamikus borászatra.
A tulajdonosok arra esküsznek, hogy a természet tudja és teszi is a dolgát, ha hagyjuk, megfelelő módon támogatjuk, ahogy tették azt elődeink is nagyon hosszú ideig.
Nem véletlenül drágábbak az organikus ételek és italok: az alapanyagokat mindig körültekintőbben, nagyobb odafigyeléssel termelik meg, vállalva akár a csökkent terméshozam kockázatát is. A biodinamikus borászatban például nem mennek szembe azzal a ténnyel, hogy egy magas hozamú év után az adott szőlőtőke kevésbé lesz termékeny, ezt figyelembe veszik, és a várható termés kiszámításakor kalkulálnak a szükséges pihenőidővel.
Honnan ered?
A biodinamikus borok atyjának az osztrák Rudolf Steinert tartják, az ő tanításait, megállapításait veszik figyelembe a termesztés, borkészítés során. Az általa alapított borászat sokkal inkább egy világnézetre, semmint néhány tanulmányra alapszik, ezért a biodinamikus borkészítés során az adott látásmód elsajátítása, semmint az alapok bemagolása a lényeg.
Ehhez szorosan kapcsolódó érdekesség, hogy a biodinamikus borok készítése során figyelembe veszik a Holdat, olyannyira, hogy gyakorlatilag alaptételként tekintenek rá.
A Hold egyértelműen hatást gyakorol a Földünkre, megfigyelések alapján az állatokra és az emberekre is. A növények sem jelentenek kivételt, így aztán a szőlőtőkére is érdemes figyelni a biodinamikus borászat szerint. Ennek elsődleges oka az, hogy a Hold másként veri vissza a Nap sugarait annak függvényében, hogy éppen milyen fázisában van – így a borászat nem csak az évszakok, hanem a Hold ritmusához is alkalmazkodik.
A biodinamikus borászatban a szőlőtőkékre gyakorlatilag élőlényként tekintenek, annak megfelelően gondozzák, figyelnek az igényeire és nem önmagában szemlélik, hanem a környezetével együtt, egységként kezelik. A hagyományos, hétköznapi emberek számára is könnyedén elérhető borászat többnyire csak a gyümölcsre, a lehető legnagyobb hozamra, és így a haszonra koncentrál.
Ezzel szemben a biodinamikus borászatban a minőség jóval a mennyiség felett található, ennek megfelelően az így készült borok ízei tisztábbak, erőteljesebbek és hosszabb ideig őrzik ideális állapotukat. Utóbbiak egyébként még nem nyertek egyértelmű bizonyítást, mert a biodinamikus borok bírálói úgy vélik, hogy a különbségek pusztán a talajviszonyok, nem pedig a termesztési alapelvek eltérései okozzák.
