Hazánkban az egyik legdinamikusabban növekvő megtakarítási formát a befektetési alapok jelentik, méghozzá nem véletlenül. Szerencsére évről-évre egyre többen szembesülnek a pénzügyeik tudatos kezelésének fontosságával és a hosszú távra szóló invesztálás előnyeivel. Ezzel együtt még mindig sokan a készpénzben látják a spórolás legegyszerűbb és leghatékonyabb módját, holott a likviditáson kívül ennek a formának nincs valódi előnye. (X)
Ráadásul az infláció hatásaival és a különféle káreseményekkel szemben teljes mértékben védtelen az így tárolt megtakarításunk. Megfelelő tudás hiányában azonban túlságosan nagy kockázatnak érződhet a nehezen összegyűjtött tőke részvényekbe, vagy épp kötvényekbe történő befektetése. Ezenfelül ahhoz, hogy kellően széles spektrumú portfóliót állíthassunk össze, aránylag jelentős összegre van szükség, ami szintén problémát jelenthet. A Grantis befektetési alap összehasonlítása ezt a dilemmát hivatott áthidalni, kezelésük ugyanis egyszerű, mindamellett pedig nem feltétlenül igényelnek óriási anyagi ráfordítást, főképp a kezdeti időszakban. Mindazonáltal kiváló megoldást jelenthetnek abban az esetben is, ha nem akarunk túlzottan nagy kockázatot vállalni, ám meg szeretnénk adni az esélyét egy jelentős hozam elérésének.
Mi is egész pontosan a befektetési alapok lényege?
Ahhoz, hogy akár rövid-, vagy középtávon jelentős haszonra tegyünk szert, általában magasabb rizikóval járó megtakarítási eszközök használata szükséges. Kiváló példa erre a tőzsde. Itt részvények vásárlásával a kibocsátó vállalat résztulajdonosaivá válhatunk és amennyiben a cég profitot termel, akkor ebből részesedhetünk. Ráadásul a megszerzett értékpapírt el is adhatjuk, jó esetben a vételi árnál jóval magasabb összegért, kimagasló nyereséggel.
Ám az is előfordulhat, hogy egyes gazdasági folyamatok ellenünk dolgoznak és az árfolyam meredek zuhanásba kezd. Ilyenkor vagy kivárunk, vagy a veszteségek minimalizálása érdekében a lehető leghamarabb megszabadulunk a részvényektől. Ez azonban akár komolyabb bukással is járhat, így tehát érdemes számottevő kockázattal számolni, amit sokan nehezen viselnek, főképp hosszabb távon. Mindemellett még ott van a tőkeigény problémája is, hiszen egy nagyobb volumenű értékpapír csomag tetemes összegbe kerülhet. A befektetési alapok lényege pontosan abban rejlik, hogy kisbefektetőként minél egyszerűbben diverzifikálni tudjuk a megtakarítási eszközeinket.
Hogyan működik ez a gyakorlatban?
Szerencsére roppant egyszerűen csatlakozhatunk egy ilyen közösséghez, onnantól pedig a metódus nagyban hasonlít a többi invesztálási formátuméra. A részvénypiaccal szemben a különbség csupán annyi, hogy itt befektetési jegy vásárlására van lehetőségünk. Ez egy értékpapírok széles választékából álló csomag, ami típusától függően kisebb-nagyobb arányban tartalmaz kötvényeket, részvényt, illetve egyéb eszközöket. A kezdéshez ráadásul csupán egy értékpapírszámlára van szükségünk, amit bármikor könnyedén nyithatunk magunknak. Valójában az egyetlen dilemmát az jelentheti, hogy a befektetési alapok megannyi típusa közül pontosan melyik a számunkra legideálisabb, ám a gyakorlatban ez nem olyan bonyolult kérdés, mint azt elsőre gondolnánk. A pénzünket ugyanis ilyenkor szakértő kezeli, azaz nem nekünk kell meghozni a legapróbb döntéseket is.
Tulajdonképpen csak arról kell határoznunk, hogy milyen távlatokban gondolkozunk a lekötést illetően, illetve mekkora kockázatot szeretnénk vállalni a számunkra ideális hozam érdekében. E két elvárás tekintetében a befektetési alapok rendkívül rugalmasnak mondhatók. Akár 3 hónapnál rövidebb megoldás is szóba jöhet, (ezek a likviditási alapok), de több éves periódusokban is bátran gondolkodhatunk. Emellett legfőképp az egyes értékpapír-csomagok összetétele határozza meg a rizikó mértékét, ám ahhoz, hogy teljesen biztosra menjünk, mindenképpen érdemes kikérni egy szakértő véleményét, mielőtt meghoznánk a végső döntést.
Mi az, amire mindenképpen nagy hangsúlyt kell fektetni?
Mint minden megtakarítási forma, úgy a befektetési alapok esetében is vannak olyan kardinális kérdések, amikre érdemes kiemelt figyelmet fordítani. Annak érdekében, hogy hosszú távon is elégedettek lehessünk, az elsőre jelentéktelennek tűnő apróságokkal is tisztában kell lennünk. Első körben azt kell szem előtt tartanunk, hogy hozamot kétféleképpen érhetünk el. Az egyik, ha a tulajdonunkban lévő jegyeket akkor adjuk el, amikor azok árfolyama magasabb annál, mint a vásárlás időpontjában. Zártvégű alapok esetében pedig a lejáratkor juthatunk hozzá a nyereségünkhöz.
Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az ügyletek után kamatadót kell fizetni (kivéve a Tartós Befektetési Számlára vásárolt jegyek esetében, azok hozama ugyanis 5 év után kamatadómentes). A vállalt kockázat mértékét is érdemes inkább duplán átgondolni. Kiemelkedő haszonra persze legtöbbször csak akkor van esélyünk, ha a rizikós befektetési alapok közül választunk, ám sok esetben jobb biztosra menni és inkább egy tőkevédett opció mellett letenni a voksunkat.