Bébiétel: főzzük vagy vegyük?

Bébiétel: főzzük vagy vegyük?

Címlap / Életmód / Család / Bébiétel: főzzük vagy vegyük?

Mindnyájan egyetértünk abban, hogy a gyerekeknek egészséges és tápláló ételekre van szükségük ahhoz, hogy fejlődjenek. Azt gondolnánk, hogy az idők folyamán immár kialakult egyfajta össztársadalmi rutin az anyatejről a hétköznapi ételekre való áttérés tekintetében. Valójában viszont szinte évről évre újabb ajánlásokkal szembesülünk.

Mit tanácsolnak a szakértők?

A gyerekorvosok és a védőnők az anyukáknak azt szokták tanácsolni, hogy az első hat hónapban kizárólag anyatejet adjanak csecsemőjüknek. Ettől eltérő vélemények is vannak, például hogy a negyedik hónaptól a gyerek már almát, majd fokozatosan többféle, könnyen emészthető gyümölcsöt is kaphat.
Egy másik álláspont szerint csak akkor szabad a hozzátáplálását elkezdeni, amikor már elég fejlett ahhoz, hogy a családi asztalhoz lehessen ültetni. A babáknak rengeteg energiára van szükségük. Ráadásul még kíváncsiak is, ezért sokan már fél éves koruk előtt elkezdenek nyúlkálni az után, amit a felnőttek esznek: nyújtják a kezüket kenyérért, gyümölcsért, sajtért…

Kenyeret egy éves kor előtt?

Néhány évvel ezelőtt a gluténallergia kockázata miatt a gyerekorvosok nem ajánlották a kenyér bevezetését az egy éven aluli gyerek táplálkozásába. 2009 óta a WHO ezt a szemléletet megváltoztatta, és „az anyatej védelme alatt” minden allergiára hajlamosító táplálékot engedélyezett (glutént tartalmazó pékáruk és tészták, állati eredetű élelmiszerek), a gyerek immunrendszerének erősítése céljából.
Vagyis amíg a szoptatás tart, addig a gyerek bármit megkóstolhat, amit megkíván, akár például a májpástétomos szendvicset is, nem kell neki külön főzni.

A hús fontos táplálék

A boltban kapható, üveges bébiételekben nagyon kevés a hús, pedig a babáknak nagy szükségük lenne cinkre és vasra, és ezt a szükségletet leginkább a hústartalmú ételek fedezik. Nem baj, ha a baba bolti bébiételt eszik, de emellett még otthon is kell neki főzni. Érdemes nyers csirkemellet venni, és előre félkészre főzni, majd botmixerrel összeaprítani és lefagyasztani.
Ahhoz, hogy a húsban lévő vas jobban felszívódhasson, adjunk mellé C-vitamin tartalmazó ételt is: krumplit vagy gyümölcsöt (pl. alma, barack).  A sárgarépában levő A-vitaminra is az jellemző, hogy más táplálék is kell mellé: zsírral együtt szívódik fel, ezért lényeges, hogy olyan étel adaléka legyen, amelyben van olaj vagy vaj. Ez a sárgarépa pürére is vonatkozik: egy kevés vajat mindig használjunk a pároláshoz.

Az üveges bébiétel története

1928-ban az USA-beli Gerber cégnél állították elő az első olyan bébiételeket, amelyek pürévé aprított gyümölcsöt és zöldséget tartalmaztak. 1960-ig ezeket nem üvegben, hanem konzervdobozban lehetett megvásárolni.
Eleinte csak ötféle volt: borsó, sárgarépa, spenót, szilva és marhahús leves. Aztán a 60-as években elterjedt üveges kiszerelésű, babáknak szánt ételek használata sokkal kényelmesebbnek és biztonságosabbnak bizonyult.

A nitrát veszélyes

A főzéshez használt magas nitráttartalmú zöldségek is ártalmasak. A nitrát a szervezetünkben nitritté alakul át, és oxigént von el a vérből. Ez a csecsemők és a kisgyerekek esetében életveszélyes lehet!
Az üveges bébiételeket alapos vizsgálatnak vetik alá, de az otthoni főzés során óvatosnak kell lennünk. Az otthon főzött étel is tartalmazhat káros anyagokat, például ha a nyersanyagok tárolása vagy feldolgozása nem higiénikus.

VIDEO Közvetlen járat Budapestről: ezekkel a látnivalókkal csábít Tirana

Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!