A hiedelmek akkor is fontos szerepet játszhatnak az életedben, ha egyébként nem tartod magad babonásnak. Egy amerikai pszichológus professzor, C. Daniel Crosby összeszedte, melyek azok a viselkedésformák, amelyek gátolnak az anyagi gyarapodásban, illetve rossz pénzügyi döntésekhez vezethetnek.
„A biztosítás bajt hoz!”
Valóban nem túl kellemes dolog lakásbiztosítás esetén végighallgatni az ügyintézőtől, hogy tűzvész, árvíz vagy betörés esetén milyen összeg üti a markod, hiszen a lelki szemeid előtt lejátszódó jelenetek könnyen rossz hangulatba kergetnek.
Butaság viszont azt hinni, hogy éppen a biztosítás megkötése hozza el az életedbe a szerencsétlenséget. Inkább abba gondolj bele, milyen kellemetlen, ha úgy történik meg az említett esetek valamelyike, hogy a biztosítás hiánya miatt még súlyosabb kárt szenvedsz…
„13-án nem bánok pénzzel!”
Akadnak, akik annyira rettegnek a 13-as szám hatalmától, hogy nem hajlandóak aznap bankba menni vagy pénzügyeket intézni. Súlyos félelem esetén triszkaidekafóbiáról beszélünk, a betegségnek tehát neve is van.
Amennyiben a betétlekötésed éppen 13-án ját le, de te inkább csak a következő munkanapon intézkedsz, akár ki is számolhatod hány forintot veszítesz a késlekedéssel. A fölösleges stresszről nem is beszélve, amivel a szervezetedet mérgezed.
„Nem szabad hosszú távra lekötni!”
A jelenleg hatályos törvények szerint a három évre lekötött pénz után alacsonyabb kamatadót kell fizetni, öt év fölött pedig kamatadó-mentességet kaphatunk. Ez már önmagában jelentős pénzügyi előnyt jelent.
Sokan azonban félnek ennyi időre lekötni a pénzüket, hiszen rettegnek, hogy ha megteszik, akkor biztosan hamarabb lesz rá égető szükség, így a kamatot is bukják. Ideális megoldás, ha csak a megtakarításaid egy részét tárolod hosszú távú betétben, kötvényben, állampapírban vagy befektetési alapban, s mellette marad könnyen mozgósítható tőkéd is.
„Viszket a tenyerem!”
A babona szerint a viszkető bal tenyér arról árulkodik, hogy hamarosan pénz áll a házhoz, míg ha a jobb szorul vakargatásra, nagy veszteség várható. A hiedelem alapja nem világos, de vicces, hogy olykor önbeteljesítő jóslatról van szó.
Elvégre ha az ember elhiszi, hogy tényleg pénzt fog szerezni vagy veszíteni, könnyebben találják meg az arra alkalmas lehetőségek, míg az ellenkezőjével kecsegtetőeket észre sem veszik.
„Az irigységtől csak szegényebb leszek!”
Megtudtad, hogy milyen sok megtakarított pénze van a szomszédodnak? Esetleg megint egy hatalmas, új autót vett? Az irigység teljesen normális emberi érzés, ami még a legtisztább lelkületűeken is képes úrrá lenni – kérdés, hogy meddig.
És persze az sem mindegy, hogy mire sarkall. Ha ugyanis motivációként fogod fel, hogy mindezeket a dolgokat igenis el lehet érni az életben, számodra is sokkal valószerűbb lesz a megvalósításuk, mintha a folytonos pocskondiázás mocsarába süllyednél.
„Az ajándékot el kell fogadni!”
A belénk rögződött felszólítás eredetileg koránt sem pénzügyi szituációkra vonatkozik, mégis hatással lehet az anyagi döntéseidre. Ha ugyanis meglátsz egy feltűnő reklámot, miszerint ajándék a számlavezetés, bónusz jár a kamat mellé, vagy ilyesmi, akkor ellenállhatatlan kísértést érezhetsz, hogy tárt karokkal rohanj az adott pénzintézethez.
Jól teszed, ha minden akciós ajánlatnak utánajársz, mert tényleg nagyot kaszálhatsz vele – de mindig figyelmesen olvasd el az apró betűs részeket!
„Ő nem járt vele jól, én sem fogok!”
Ha egy családtagodnak, barátodnak, ismerősödnek vagy kollégádnak nem volt szerencséje egy adott típusú befektetéssel vagy egy bizonyos pénzintézettel, nem szabad automatikusan feltételezned, hogy az neked is rossz lenne. Amennyiben nyilvánvalóan átverték szegényt, akkor persze más a helyzet.
A legtöbb esetben viszont arról van szó, hogy az illető nem tájékozódott megfelelően a jogairól és a kötelezettségeiről, ezért sérelmezi utólag a vele történteket. Nehéz, fejtörést igénylő pénzügyi döntés előtt nyugodtan kérd ki egy független tanácsadó szerepét, aki hiedelmektől és babonáktól mentesen segít!
