Az egymáskerülés és névkimondás-tilalom szokása
Antropológiai érdekességként azt is megjegyezhetjük, hogy több kultúrában elvárt volt a jegyesek és házasok rokonkerülési szokása. Ez az egymást kerülő tradíció leginkább az anyós-vő, após-meny, ám nem ritkán az anyós-meny kapcsolatokra is vonatkozott.
Észak-Amerika indián törzseinél, Ausztráliában, Mongóliában (a kalmuk, kirgizek) is elterjedt volt mindez. Ausztráliában, ha a meny például észrevette, hogy az apósa közeledik feléje, kétféleképpen nyilvánulhatott meg: 1. elrejtőzött, vagy 2. a földre vetette magát, és mindaddig ott lapult, amíg az apósa el nem sétált mellette. Az egymáskerülés szokása gyakran az egymás neve kimondásának tilalmával tetőzött. A dakota-indiánok, és az ausztráliai törzsek menyei, anyósai, vői és apósai nem ejthették ki egymás nevét.
