Egyértelmű, hogy a gyerekek kihez és mennyire ragaszkodnak. Nem gondolkoznak azon, hogy meg kellene e várni, míg a másik kezdeményez, vagy hogy nem kellene kiadnia magát. Felnőtt korban akár kapcsolatok is múlhatnak azon, hogy a felek nem merik vagy büszkeségből nem akarják kimutatni valódi szeretetüket és a másikhoz való ragaszkodásukat.
Egyértelmű kommunikáció
A kisbabák bármikor odabújnak a szüleikhez, ha éppen arra van szükségük, vagy ahhoz van kedvük. Ha például megijednek, pánik szerűen menekülnek a szülők lábához. Nem gondolkozik a kifejezési módon, és bár nem tudnak még sokszor beszélni sem, mégis szavak nélkül is egyértelműen a tudtunkra adják, mi szeretnének. Ha egy gyerek azt szeretné, hogy játsszunk vele, akkor a játékot a kezünkbe teszi. Hányszor van, hogy akár sok év párkapcsolatban sem merjük egyértelműen jelezni a másiknak, hogy mit szeretnénk kapni tőle a mindennapokban, vagy akár a szexuális életünkben?
Nincs középút Olvass még a témában
Ha a kisbabák álmosak, akkor alszanak, ha felébrednek, azonnal játszani szeretnének. Nincs olyan, hogy még pár percig ébredezik vagy félálomban szunyókál az ágyában. Nekünk felnőtteknek sokszor óráink mennek el azzal, hogy nem vagyunk képesek egyik szakaszból a másikba lendülni.
