Az óra a vallás ideje is volt
A keresztények számára kidolgozott imákat kellett befejezni, konkrétan erre az időre meghatározott imákat. A filozófiai beállítottságúak pedig nyugodt pillanatként használhatták az órát az életen való elmélkedésre és az új ötletek elgondolására.
De leginkább a társasági élethez – és a szexhez – volt hasznos az óra. Ahogy Ekirch kifejti az At Day’s Close: A History of Nighttime című könyvében, az emberek gyakran csak ágyban maradtak és beszélgettek, így olyan intimitásnak nyílt ilyenkor tér, amit napközben a legtöbben nem engedhettek volna meg maguknak.
Azoknak a férjeknek és feleségeknek, akiknek sikerült egymásra találniuk a másokkal való közös ágyban, ez a fizikai intimitás megfelelő időszaka is volt – ha hosszú, fizikai munkával teli napjuk volt, egy kicsit ki is pihenhették magukat ilyenkorra. Olvass még a témában
Miután az emberek néhány órát ébren voltak, általában visszafeküdtek az ágyba. Ezt a következő lépést „reggeli” alvásnak tekintették, és hajnalig vagy tovább is tarthat. Csakúgy, mint ma, az, hogy az emberek mikor ébredtek fel, attól is függött, hogy végül mikor feküdtek le aludni.
