„A női vezetők száma még mindig alacsony, és alulfizetettek a férfiakhoz képest, az elvárások viszont ugyanolyan nagyok, és ez a vezető szerep más kihívásokkal jár, mint a feleség-anya szerepkör. A nők próbálnak válaszolni a család és/vagy a karrierkérdésre, amely nagy nyomást okoz. A szervezeti kultúrának része a közös alkoholfogyasztás, a csapatépítő tréningek, partik sokszor nagy ivászatokba torkollnak, a közösséggel való azonosulást igazolják, a jó beilleszkedést szolgálják. A networknek is van alkoholalapú bázisa, a nőkre pedig jellemző a »problémaivás« is a nehéz, megoldhatatlannak tűnő élethelyzetekben” – vélekedik Rolyák Gyöngyi.
Szerinte éppen ezért nagyon fontos az iskolákban végzett korai felvilágosítás a függőségek veszélyeiről, az alkoholnak a testre, a gondolkodásra, tanulásra, a pszichére gyakorolt káros és veszélyes következményeiről, és a család megtartó ereje is, hiszen ezen a szintéren kezdődik a szocializáció.
„Aki már kamaszkori szerepbizonytalanságában megtapasztalta az alkohol »mágikus«, minden problémát megoldó, feloldó hatását, és erre mintája is volt, az felnőttként, dolgozó nőként, akár felelősségteljes vezető pozícióban is stresszoldó eszközként fogja használni. A gyerekeknek pozitív mintákra lenne szükségük, de amíg nagyon sok családban azt látják, hogy szüleik italokkal öblítik le minden este a felnőttléttel járó napi stresszt, addig a felvilágosítás is csak üres szó marad.” Olvass még a témában
