Tudtad, hogy Apolló alapozta meg az orvoslást? Ő volt a gyógyítás, a művészetek és a vadászat istene. Ha elolvasod cikkünket, rájössz, milyen sok vonás fellelhető a mai napig a modern és az ókorban feltalált gyógymódok között.
Apolló és a nagy gyógyítók
A nyugati tudományok gyökerei az ókori Görögországba nyúlnak vissza. Az orvostudományt Apolló mint istenség alapozta meg a gyógyítás feltalálásával.
A tudás Kirón, a kentaur közvetítésével jutott el Aszklépioszhoz, az orvostudomány istenéhez és lányaihoz, Hügieiához és Panaceához, az egészség és a gyógyítás istennőjéhez.
Aszklépiosz isten kultuszának kibontakozása egybeesett Hippokratész, a leghíresebb orvos munkásságával. Hippokratész és követői írásos műveikben útmutatást adtak az orvosok számára.
Leírták, hogyan kell megkeresni a betegség okát az étrendben és a beteg környezetében, felhívják a figyelmet a testmozgás és az egészséges étkezés fontosságára, a test természetes öngyógyító erejének jelentőségére.
Aszklépiosz ember-isten
Az orvostudomány istenének tartják. Állítólag létező személy volt, de halála után istenként kezdték tisztelni.
Ókori templomában valaha a szenvedők egy-egy éjszakát töltöttek, majd álmaikat és látomásaikat elmesélték a templom papjainak, akik ezek alapján látták el őket tanácsokkal.
A betegségekből felépült templomokban az emberek áldozatot ajánlottak fel az isteneknek, amely gyakran pontos mása volt az érintett testrésznek.
Hippokratész
Hippokratész sokat utazott, de főként a Kósz szigetén működő iskolájában tanított.
Meggyőződése volt, hogy az orvosnak meg kell jósolnia a betegség folyamatát és kimenetelét, valamint a kezelés hatásait. Tanítványai körében is ezt terjesztette.
Aforizmák című könyvében számos szólás és közmondás található, mint például az is, hogy „Jó jel, ha az önkívület helyét az alvás veszi át”.
A négy testnedv tana
A görög tudósok úgy vélték, hogy a dolgokat négy elem alkotja: levegő, víz, tűz és föld.
Ezeket az emberi testben négy nedv jelképezi: a vér, a nyálka, a sárga epe és a fekete epe.
Ezek egyensúlyban vannak, amikor egészségesek vagyunk, ha pedig zavar keletkezik, akkor megbetegszünk.
A betegségek kezelésére sokféle módot kitaláltak, többek között az étrend megváltoztatásával és hashajtással értek el gyógyulást.
Növények és ásványok
A görögök növényi alapú gyógyszerekkel, ásványokkal is gyógyítottak.
Gyógynövény-keverékeket készítettek sebek, felfekvések és fekélyek kezelésére.
A keverékek között voltak erős, altató és fájdalomcsillapító hatásúak is, mint a mandragóra, a kerti mák és a beléndek, ezeket műtéti beavatkozásoknál is használták.
Vizsgálatok, járványok
A legtöbb orvos településről településre vándorolt. Az ilyen utakat epidemiának nevezték, innen ered a járvány szó.
Kikérdezték a betegeket a panaszaikról, megvizsgálták az érintett testrészeket, például meghallgatással (auscultatio) és kitapintással (palpatio).
Járványok ősidők óta léteznek, a Biblia is említést tesz erről. Az ókorban az emberek vétkeire, hibás életmódjára és az istenek haragjára vezették vissza a járványok kialakulását.
A gyógyítók, papok dolga volt, hogy kiengeszteljék a haragos isteneket.