A kifejezés főként a 2000-es évektől vált közismertté, amikor a szülőknek egyre több lehetőségük nyílt arra, hogy nyomon kövessék gyerekeiket. Hogy a lehetőségekkel ki mennyire él, egyénfüggő: van, aki önállóságra nevel a kezdetektől, van, aki mindent megcsinál a gyerek helyett, követi minden lépését, mindent megold helyette. A jó szándék vezérli természetesen, csak épp a túlféltésnek megvannak az árnyoldalai is.
Aki burokban nevelkedik, felnőttként önállótlan lesz, döntéseknél bizonytalan, önbizalma, problémamegoldó készsége nem fejlődik ki megfelelően.
Miért teszi ezt egy szülő, mi motiválja legbelül?
A szülői aggodalom normális jelenség, kezdetben pedig valóban szükség van rá, hogy a szülő a gyerek minden lépésénél jelen legyen és segítsen. A helikopter szülő nem tud kiszakadni ebből a szerepből, mindegy hány éves a gyereke, még mindig ellenőrzi, dönt helyette. A túlaggódás motiválja, amely pedig szorongásból táplálkozik. Nem akarja kudarcnak kitenni a gyerekét, nem akarja, hogy hibázzon, hogy a többiek bántsák. Pedig ezek a dolgok előbb-utóbb mindenkivel megtörténnek, ha nem gyerekként, majd akkor később, amikor már senki nem lesz ott, hogy megvédje.
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
