Franciaország egy új urbánus modellel kísérletezik, és azt próbálgatja: működhet-e az ingyenes tömegközlekedés a fővárosban?
Az ingyenes tömegközlekedés gondolata egyébként nem új keletű, de egyelőre elég kevés olyan hely van a világban, ahol meg is valósították.
Országok, ahol már működik
Tallinn, Észtország fővárosa, és néhány más, közepes méretű európai város és sok kisebb város a világon döntött úgy, hogy díjtalanná teszi a tömegközlekedést a lakosai számára. Figyelemre méltó példa erre a belgiumi Hasselt városa: 1997-ben eltörölték a viteldíjakat, 2006-ra pedig az utasok száma 13-szorosára emelkedett.
2020. február 29-én Luxemburg lett a világon az első olyan ország, amely teljes területére és minden járatára – beleértve a buszokat, villamosokat és a vonatokat is – ingyenessé tette a tömegközlekedést mindenki számára.
Németország szintén fontolgatja a tömegközlekedési rendszerük díjmentessé tételét, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy csökkentse a környezetszennyezést. A kibocsájtott káros anyagok miatt ugyanis pénzbírságot kellene fizetniük az EU-nak. Sokan úgy vélik, ha úgyis el kell költeni a pénzt, akkor azt költsék el az országon belül egy mindenki számára előnyös és környezetbarát megoldásra.
Mik az ingyenes tömegközlekedés előnyei?
Az ingyenes tömegközlekedés persze tulajdonképpen mítosz, hiszen vannak költségek. Ilyen a benzin, áram, a vezetők, takarítók, karbantartók, diszpécserek, szerelők, stb. munkadíja – amelyeket mindenképpen elő kell teremteni. Azt a buszt, aminek a jó szándéktól beindul a motorja, egyelőre még nem találták fel.
Az ingyenes tömegközlekedés tehát legfeljebb az utasoknak ingyenes, és nekik is csak annyiban, hogy közvetve nem kell fizetniük a jegyért vagy a bérletért. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a költségeket ebben az esetben a „nagy közösből” kell fedezni, ami mindannyiunk befizetett adóforintjaiból áll.
Tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy a maga terheinek befizetésével mindenki, a fizetésével arányos összegben már hozzájárult a városi közlekedés működtetéséhez. Nem kell még ezen felül is befizetnie egy meghatározott összeget, ha igénybe akarja venni a szolgáltatást.
Vannak, akik emiatt úgy gondolják, az ingyenes tömegközlekedés egyenlőbb feltételeket teremtene. Ezzel ért egyet Michel Van Hulten, volt holland politikus is, aki az ingyenes tömegközlekedés egyik legkorábbi híve Európában.
„Miért fizetünk mindannyian a közös igényekért, például a városi parkokért, a tűzoltókért, a játszóterekért a gyerekeknek, a közlekedési táblákért, az utcák takarításáért, de nem a tömegközlekedésért?” – teszi fel a kérdést.
