Számtalan férfitípus rohangál körülöttünk, az egyik ezekből az anyuci pici fia. Sokan mondják, hogy velük a legkönnyebb kijönni, mivel családcentrikus, figyelmes és odaadó. Ez így van, de ki kell, hogy ábrándítsunk: ritka, hogy a sorrendben te legyél az első. Ezzel persze nem azt akarjuk mondani, hogy válasszon, ki is legyen az életében az első, hisz’ ezt nem lehet. A cél az, hogy a választottad szemében egymás mellett legyetek, Te és az Anyuka. Na, ezt elérni melós dolog, de nem lehetetlen.
Természetes, hogy a gyerek mindig kötődik az anyjához, hiszen belőle lett. Viszont olykor előfordul, hogy felnőttként is ugyanúgy viszonyul hozzá, mint kisfiú korában, ami később problémákat szülhet, főleg a párkapcsolat terén. Az ilyen „férfiaknak” életében az anya a legfontosabb, ami zavaró lehet egy hosszabb kapcsolatban.
Legjobb stratégia
Az első és legfontosabb, hogy ne próbáld felvenni a versenyt az anyukával, mert úgyis alulmaradnál. Légy kedves és nyitott vele, mert lovagodnak fontos, hogy jó kapcsolatba legyetek. Bármennyire is úgy érzed, hogy neked ezt a harcot az anyóssal kell megvívnod, nagyot tévedsz. Ez nem a te játszmád, hanem a párodé, és az édesanyjáé. Valószínű megvan az oka annak, hogy ilyen kapcsolatuk van, és ebben mindketten ugyanolyan hibásak.
Meglehet, hogy a kedvesednek is már-már frusztráló a szülő ragaszkodása, de ha nem tesz ellene semmit, akkor ez így is marad. Te csak annyit tehetsz, hogy beszélgetsz vele erről, mert előfordulhat, hogy ő semmit nem vett abból észre, hogy nem szakadt még le az anyjáról. Miután felnyílt a szeme, még akkor sem biztos, hogy változni fog a helyzet, mert az, hogy az ember függetlenné váljon, kemény munka, nagy harcokkal.
Ha a párod nyitott, akkor próbáld megtudni, miért alakult ki ez a nagyfokú ragaszkodás. Meglehet, hogy a szülők elváltak és egyedül nevelte a nő a gyerekeket, ezért tudat alatt – vagy tudatosan- úgy érzi, az ő feladata megmenteni édesanyját, és mindenben segítségére kell, hogy legyen. Ez persze igazán dicséretes dolog, hogy ennyire a szívén viseli mások sorsát, de van egy határ. Hogy mi az? Amikor ez hátráltatja abban, hogy a saját életét élje. Hogy mindig, minden helyzetben ugrik, hogy lemond a vágyairól, a terveiről, azért, hogy az anya kedvére tegyen.
A határok tisztázása
Az ilyen típusú férfiak édesanyja az esetek nagy részében túlságosan igényli fia szeretetét és segítségét, ezért gyakran átlépi a határt és belefurakszik a pár életébe. Ha ez történik, érdemes leülni egy nyugodt hangvételű beszélgetésre hármatoknak, hogy tisztázzátok a határokat. (Persze előtte nektek is át kell beszélnetek a szabályokat, mert mindenki máshol húzza meg azt a bizonyos vonalat).
A legfontosabb dolgok, amiket muszáj tisztázni, hogy a pároddal való együttélés zökkenőmentes legyen:
Az anyóssal:
a mindennapi teendők a Ti feladatotok, ő ne segítsen, meg tudjátok oldani
előzetes egyeztetés, hogy mikor megy át hozzátok ( persze csak ha külön éltek tőle)
ne oktasson ki (ha valamit máshogy csinálsz, mint ő, az nem baj. Ha rosszul csinálod, majd megtanulod)
ne szóljon be az életetekbe, pláne a gyereknevelésbe
Amit nekünk kéne tenni, hogy hagyjunk neki időt, hogy feldolgozza, hogy a fia szívében már nemcsak ő van. Ne veszekedjünk vele, ne rivalizáljunk, és bármilyen nehéz, de próbáljuk meg tisztelni, hiszen ő gondoskodott és nevelte fel szívünk választottját!
A pároddal:
önálló életetek van, éljétek azt, ne pedig az anyukáét
mondd el, mik zavarnak (pl. a közös programok háttérbeszorulása az anyós javára)
próbáld megértetni vele, hogy nem az ő felelőssége, hogy az anyjának jobb életet teremtsen. Persze segíteni lehet neki, de alapból mindenki saját sorsának a kovácsa