Mi okozhat fülgyulladást? (x)
A fül egyik leggyakrabban előforduló, fájdalommal, hallásromlással és egyéb kellemetlen kísérőtünetekkel járó betegsége a fülgyulladás, amely minden korosztályban felütheti a fejét, de különösen nagy arányban jelentkezhet a kisgyermekeknél. Mivel a huzamosabb ideig fennálló fülgyulladásnak a megfelelő kezelés hiányában egészen súlyos szövődményei is lehetnek, érdemes figyelni a kezdeti intő jelekre, és mielőbb orvoshoz fordulni a gyulladásos állapot megszüntetése érdekében.
A fülgyulladásnak alapvetően két fő típusát különböztethetjük meg, amelyek kialakulásában más és más tényezők játszhatnak szerepet. Az egyik a külsőfül-gyulladás (otitis externa vagy más néven úszófül), amely a fülnyílástól a dobhártyáig terjedő szakaszt érinti. Ez akkor alakulhat ki, ha a hallójárat bőrének védőrétege irritálódik, meggyengül, leggyakrabban az úszás vagy zuhanyzás során a fülcsatornába jutó víz hatására, de sérülések, baktériumokkal szennyezett tárgyak (például fültisztító pálcikák) vagy allergiás reakciók is lehetnek a hátterében.
A fülgyulladás másik típusa a középfülgyulladás (otitis media), amelyet a középfülbe bejutó vírusok vagy baktériumok válthatnak ki. A középfülgyulladás esetében a fül belsejében található járatokban, illetve a dobüregben gennyes váladék gyülemlik fel, amely erős fájdalmat okoz. A fülgyulladásnak ez a típusa különösen a csecsemőknél és a kisgyermekeknél alakul ki nagy gyakorisággal.
Amennyiben a fülgyulladás súlyosabb lefolyású vagy huzamosabb ideig fennáll, akár olyan szövődményekkel is járhat, mint a hallásvesztés, a dobhártya kilyukadása vagy éppen az agyhártya-, illetve csecsnyúlvány-gyulladás. Emiatt a gyulladásos tünetek észlelése esetén mindenképpen javasolt a fül-orr-gégészet mihamarabbi felkeresése, ahol a fülgyulladás pontos okának felderítés után megállapítható az adekvát kezelési módszer. Mivel a fülgyulladás kialakulása összefügghet légúti megbetegedésekkel vagy akár megfázás miatt kialakult torokfájással is, a fül-orr-gégészeti vizsgálat során ezek az esetleges összefüggések is teljeskörűen feltárhatóak.
Tünetek, amelyek fülgyulladásra utalhatnak
Hőemelkedés
A középfülgyulladás egyik tipikus tünete a hőemelkedés vagy az alacsonyabb láz. Rendszerint a gyulladás kezdeti szakaszában vagy az állapot súlyosbodása esetén jelentkezik, majd a betegség javulásával lassan csökken. A fülgyulladás okozta lázat, illetve a fájdalmat otthon, lázcsillapító készítményekkel kezelhetjük, ám ha a testhőmérsékletünk 38-39 Celsius-fok fölé emelkedik, illetve ha az állapot huzamosabb ideig nem javul, mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulni.
Fülfájdalom
A középfülgyulladás állandó tünete már a kezdeti szakasztól kezdődően az erős fülfájás, amely lehet tompa, égő vagy lüktető is. A fájdalom intenzitása változó lehet, és bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az érintett személynek nehézségei vannak az alvással vagy az evéssel is. A középfülgyulladás okozta fájdalom hátterében alapvetően az áll, hogy a fertőzés vagy allergia miatt a középfülben lévő nyálkahártya megduzzad és begyullad, ami az üregben felgyülemlett folyadék miatt nyomást gyakorol a dobhártyára.
A külsőfül-gyulladást is kísérheti éles, égő fájdalom, amelyet a fül külső részén érzünk. Az érintett fülben viszketés és duzzanat is előfordulhat, illetve időnként folyadék is kiáramolhat a fülből.
Halláscsökkenés
A középfülgyulladás esetén a fülben lévő folyadék és a gyulladásos állapot nyomást gyakorol a dobhártyára és a középfülre, ami megnehezíti a hanghullámok átjutását a belső fülbe, ez pedig az úgynevezett vezetéses típusú halláscsökkenést válthatja ki. Mivel a gyulladásos állapot miatt a belső fül hallóidegei károsodhatnak is, a fülgyulladás idegi típusú halláscsökkenéssel is járhat. Ezek együttesen a hangfelfogó képesség csökkenését, illetve nagyothallást eredményezhetnek.
A halláscsökkenés mellett gyakori, hogy a fülgyulladásban szenvedő betegek átmeneti vagy tartós fülzúgást (tinnitust) is tapasztalnak, amit a középfülben a nyálkahártya vérbősége, illetve a fülben felgyülemlett folyadék vált ki.
A dobhártya változásai
A fülgyulladás hatására előrehaladottabb esetekben a dobhártya károsodása is bekövetkezhet, amely jelentős halláscsökkenést és más komplikációkat is okozhat. A dobhártya megváltozása általában a fájdalom és a fülfájás kialakulása után következik be.
A dobhártya károsodása lehet akut vagy krónikus. Az akut dobhártya-károsodás jellemzően a fülgyulladás korai szakaszában jelentkezik, amikor a gyulladásos váladék és a nyomás fokozódása átterjed a dobhártyára. Ezzel együtt jellemző lehet a dobhártya pirossága, duzzanata és fájdalma. A krónikus dobhártya-károsodás a fülgyulladás további szakaszaiban jelentkezik, amikor a folyadék vagy a váladék hosszú ideig a középfülben marad, mert nem tud kiürülni. Ez nyomást gyakorol a dobhártyára, aminek hatására akár az is előfordulhat, hogy a dobhártya kilyukad, ami lehetővé teszi a folyadék kiürülését, de gyakran tartós halláscsökkenést okozhat.
Nyomásérzet vagy teltségérzet
Mivel a fülgyulladás miatt a felgyülemlett váladék feszíti a dobhártyát, illetve a nyomás megváltozik a középfülben, gyakran nyomás- vagy teltségérzetet is kiválthat a gyulladásos állapot. A nyomás megváltozása olyan érzést okozhat, mintha valami belülről nyomná a fülünket, vagy mintha füldugó lenne a fülünkben.
A fülgyulladás mindezeken felül egyéb kísérőtünetekkel is járhat, így többek között fejfájással, émelygéssel, hányingerrel vagy általános rossz közérzettel. A fülgyulladás jó esetben otthoni kezelés mellett néhány nap alatt elmúlhat, ha viszont 2-3 nap után is fennmaradnak a panaszok, mindenképpen forduljunk háziorvosunkhoz, vagy keressük fel a fül-orr-gégészet szakrendelést!