5 tanács tanároktól, amiket legszívesebben minden szülőnek elmondanának

Vagy, ha mégis, azok betartására nem vonatkoztak megfelelő szankciók, hiányoztak a következmények. Ha a szülők nem tanulják meg, hogy időnként határozottan nemet kell mondaniuk, akkor a gyerekek nehezen fogják elfogadni, hogy az életben vannak szabályok, amelyeket be kell tartani.

Ez nem azt jelenti, hogy irreálisan szigorúnak vagy kegyetlennek kell lenned, hanem azt, hogy megtanítod a felelősségvállalás és a szabályok tiszteletét. A gyerekeknek szükségük van arra, hogy megtanulják: nem mindig kaphatják meg azt, amit akarnak. Ez egyáltalán nem bántja őket, éppen ellenkezőleg: segít nekik abban, hogy kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak.

 „Te vagy a szülő – neked kell meghoznod a nehéz döntéseket.”

Szülőnek lenni nem könnyű feladat, és gyakran olyan döntéseket kell hoznod, amelyek nem lesznek népszerűek a gyerekek körében. Azonban ez a te felelősséged, nem pedig a gyereké – nem háríthatod rá, hiszen az hatalmas diszharmóniát kelt a lelkében. A tanárok gyakran találkoznak olyan szituációkkal, ahol a szülők inkább átengedik a döntést a gyereknek, mert nem akarnak konfliktust.

Szülőként viszont neked kell irányítanod, és nem szabad a gyerekedre tolni a döntéseket. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ne kérdezhetnéd meg a véleményét az őt érintő kérdésekről! Azonban figyelembe kell venned, hogy a gyerekek még nem rendelkeznek azokkal a meglátásokkal és élettapasztalattal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy felelősségteljes döntéseket hozzanak. Neked kell megszabnod a lefekvés idejét, szabályoznod a kütyüzést és minden más fontos időtöltést. Ha ezeket a feladatokat nem vállalod, a gyerekeid jóval nehezebben hoznak majd helyes döntéseket (nem beszélve az addig vezető, döcögős útról). 

„Neveld a gyerekedet arra, hogy önálló és felelősségteljes felnőtt legyen!”

A gyereknevelés hosszú távú befektetés, és sajnos nem kizárólag arról szól, hogy a gyereked mindig boldog legyen. A cél az, hogy egy nap képessé váljon önállóan és kiegyensúlyozottan megállni a helyét a világban, ebbe pedig beletartozik az is, hogy időnként lesznek nehézségei. Már egészen kicsi korában el kell kezdened tanítani őt az alapvető dolgokra: hogyan legyen udvarias, empatikus, miként vegye figyelembe mások érzéseit, és persze hogyan vállaljon felelősséget a saját tetteiért – mindenkinek más képesség elsajátítása nehézkes. 

Szülőként nem csecsemőt vállalunk, hanem egy új életet: nem babázol, hanem egy leendő felnőttet nevelsz. Ha nem tanítod meg, hogyan viselkedjen helyesen, amikor még egészen kicsi, akkor később sokkal nehezebb dolgod lesz. Gondolj csak bele! Jön a dackorszak, a kis- és nagykamaszkor, aztán máris önálló felnőtt. A gyerekek gyorsan nőnek és gyorsan is tanulnak, amit most elsajátítanak, azt felnőttként is magukkal viszik. Az udvariasság, a felelősségtudat és a tolerancia olyan értékek, amelyeket már kisgyermekkorban meg kell tanítani, mert később nem vagy csak sokkal nehezebben és nagyobb árat fizetve lehet őket fejleszteni.