Amennyiben jóban vagy saját magaddal, nem félsz tétlenül ülni, vagy éppen lazítani, egyedül maradni. Ellenben, ha olyan benső problémáid vannak, amikkel nem vagy hajlandó szembenézni, akkor maximálisan kitöltöd a napodat. Messze nem arról van szó, hogy időszakosan besűrűsödtek a hétköznapjaid, vagy ráébredtél, milyen rövid az élet, és most próbálsz belőle minél többet kihozni. Hanem arról, hogy véletlenül sem találsz rá alkalmat, hogy gondolkozz, állandóan a pörgést keresed.
Új tanfolyamra jelentkezel, holott annyira nem is érdekel az adott téma, és semmi szükséged egy másik papírra. Több munkát vállalsz, hogy nagyobb albérletbe költözhess, pedig kényelmesen elfértél a régiben is. Állandóan jössz-mész, barátokkal csevegsz, régi ismerőkkel találkozol, csak ne kelljen egyedül lenned.
Otthon állandóan takarítasz, házi munkád végzel, de közben is szól a rádió és a tévé, hogy még véletlenül se kelljen kicsit odafigyelned önmagadra… Ez sajnos nagyon rossz taktika a problémák elfedésére és elodázásra, és bizony nemhogy megoldáshoz nem vezet, a sok elfojtott feszültség még betegséget is generálhat.
