Bármilyen helyzetben a megoldást keresem
A kamaszkorom megtanított küzdeni, mert nem várhattam, hogy valaki megoldja helyettem a dolgokat. Megtanultam megoldani, javítani, újratervezni és igen, idővel azt is, hogy segítséget kérni nem gyengeség, hanem bátorság.
Ma, ha valami nem úgy alakul, ahogy terveztem, már nem esem pánikba. Előjön belőlem a „tervező”, aki mindig készít B-, C- és D-tervet is. Tudom, hogy mindig van kiút, csak meg kell találni és azonnal a lehetséges megoldásokra fókuszálok. Ez a fajta rugalmasság és kitartás pedig az egyik legnagyobb ajándék, amit a gyerekkoromtól kaptam.
Ha újrakezdhetném, akkor sem kérném, hogy másképp legyen sőt, azt szeretném, ha minden ugyanígy történne. Miközben sok mindenről le kellett mondanom, megtanultam, hogy a valódi értékek nem mérhetőek pénzben, de a pénz igenis kell a gondtalan boldogsághoz. Viszont míg régen azt hittem, a boldogság az, ha mindened megvan, ma már tudom, hogy az igazi elégedettség nem a birtoklásból, hanem annak értékelésből születik, ami megadatott. Olvass még a témában
