Minden évben kellemesen rácsodálkozok azokra az új élőlényekre, akik a kertünkbe látogatnak. Még úgy is, hogy tudom, ők csak valószínűleg számomra újak, mert korábban nem ismertem őket vagy nem volt alkalmam velük személyesen találkozni, pláne nálunk. Pozitívan értékelem a feltűnésüket, annak ellenére, hogy akad köztük számos „kártékony” is.
Lelkesen bejelentem a felfedezésemet a többieknek és adott esetben utánanézek az ismeretlen jövevénynek. Hatalmas élmény minden új találkozás és jóleső érzéssel töltenek el a természet ezen apró visszajelzései. Sivárabb és élettelenebb lenne ez a kert nélkülük. Az élőlények akkor jelennek meg és eresztenek gyökeret vagy kuckózzák be magukat, ha kedvezőek számukra a feltételek. Ők ugyanúgy különböző igényekkel bírnak, mint mi. Bizonyos feltételek sokféle élőlénynek lehetnek megfelelőek függetlenül attól, hogy számunkra szimpatikusak vagy sem.
Hiú ábránd lenne arra számítani, hogy hozzám majd csak a „jók” csatlakoznak, mert a valóság nem fekete és fehér. Amikor valakit/valamit jónak vagy rossznak gondolunk, azt bizonyítja, hogy nem ismerjük teljesen, minden tekintetben. Sok jótékonynak minősített fajnak vannak emberi szemmel nézve elmarasztalható szokásai is, és sok kártékonynak bélyegzett élőlénynek van életbevágóan fontos szerepe az ökoszisztéma fennmaradásában. Valójában nekem nem tisztem pálcát törni felettük.
Ehelyett azt tanulom, hogyan tudok velük békében együtt élni, egészséges és egyensúlyban levő kertet fenntartani. A természet kicsiben -például egy kertben – hasonló elvek alapján működik, mint nagyban, vagyis az egész Földön. Ha megértőbben, bölcsebben viszonyulunk az élővilághoz és nem akarunk azonnal kipusztítani minden haszontalannak, vagy felületes vizsgálódás alapján kártékonynak tűnőt, akkor nagyobb gazdagságban és több harmóniában lehet részünk.
A felfedezés izgalma
Rengeteg megindító találkozásban volt részem, amelyektől olykor leesett az állam vagy könnybe lábadt a szemem. Talán ilyesmit érezhetnek azok a felfedezők is, akik valóban új fajokat pillantanak meg, életünkben először. A kutatókat ugyanis még mindig lázban tartja az új fajok megismerésének vágya, hiszen az utóbbi években is hihetetlenül sok faj került elő, és valószínű, hogy még számtalan újról fogunk hallani.
A Kaliforniai Tudományos Akadémia kutatói fáradhatatlan felfedezővágytól hajtva a tavalyi év folyamán 70 új élőlényt írtak le, amelyek között találhatók növények, ízeltlábúak, kétéltűek, halak, tengeri herkentyűk. A londoni Természettudományi Múzeum alkalmazottai 552 fajjal ismertették meg a világot. A Missouri Botanikus Kert is kb. 200 új fajt azonosított. A Királyi Botanikus Kert Kew-i munkatársai sem lustálkodtak, mert tavaly 205 új növényfajnak adtak nevet.
Íme, néhány látványosabb különlegesség közülük:
A Pachyrhynchus obumanuvu, hétköznapi nevén húsvéti tojás ormányosbogár szemet gyönyörködtető jelenség. Különleges mintázata emlékeztet az őslakos Obu Manuvu törzs viseletére, és mivel az erdőírtás miatt máris veszélyeztetett, a névalkotáskor ez a szempont is szerepet játszott, mert abban bíznak, hogy egy büszkévé tett nép fokozottabban fogja óvni a földjük természeti kincseit.
Madagaszkár eddig tudta rejtegetni a világ jelenleg legkisebb hüllőjeként számon tartott „nanokaméleont”. A Brookesia nana mindössze 13,5 mm hosszúságú teste könnyedén elférne az ujjunk hegyén. Élőhelyét védelem alá helyezték, és rögtön felkerült a fokozottan védett állatfajok listájára. Szintén itt tűnt fel az a különös orchidea, aki az „erdő csillaga”, vagyis a Didymoplexis stella-silvae nevet kapta, mivel csak éjszakánként nő, teljes sötétségben, és klorofill híján fotoszintetizálás nélkül, szimbiotikus kapcsolatára építve.
Indonézia még rengeteg felfedeznivalót tartogathat, de tavaly legalább néhányat sikerült megtalálni és leírni belőlük, mint a káprázatos szépségű Dendrobium dedeksantosoi orchideát, aki Dedek Setia Santoso indonéz orchideatermesztőről kapta a nevét, amiért nagy gondot fordított az orchideák védelmére. Szumátra nyugati részén leltek a tündéri Begonia robii-ra. Sulawesi ad otthont egy másik begóniának, a Begonia willemii-nek; a gyömbérfélék családjába tartozó Etlingera comosa-nak, aki szárazföldi és epifita tulajdonságokat is mutat; a nálunk közismert viaszvirág nagyon távoli rokonának a Hoya batutikarensis– nek; továbbá az erikafélék családjába tartozó Rigiolepis argentii– nek és az ormányosbogár-félék népes családjában élő Trigonopterus ewok– nak.
Többször bebizonyosodott már, hogy a sasszem különösen jól jön, ha az ember új élőlényeket szeretne megismerni. Thaiföldön így sikerült kiszúrni a moha között kuporgó picurka ékszerorchideát a Corybas papillatus-t.
A Sziklás-hegységben az erdei poszméhek (Bombus incognitus) szereztek meglepetést a kutatóknak, akik felismerték, hogy azok az egyedek, amelyeket eddig egy fajba tartozónak hittek, valójában két fajt alkotnak, akik békésen megférnek egymás mellett USA és Kanada hegyi rétjein.
Vízi élőlények
Jó hírek az óceánok mélyéről is érkeztek. Gyönyörű, narancssárga színben pompázó, Uokeaster ahi névre keresztelt tengeri csillagot találtak Rapa Nui-nál, aki a nevét tüzes színéről kapta. Létezésük rendkívül fontos szerepet tölt be a korallzátonyok egészséges működésében.
A búvártechnológiák fejlődése lehetővé teszi, hogy minden eddiginél jobban megismerjük a vízi élővilágot. Ennek köszönhetően nemrégiben Tahiti partjainál az óceán fenekén, hatalmas, érintetlen és elképesztően látványos -virágszirmokként fodrozódó – korallzátonyra bukkantak. Ezek a mélyebben levő korallzátonyok feltehetően nagyobb biztonságban vannak, mint a sekélyebb vizek koralltelepei, amelyek sokkal gyorsabban felmelegednek.
Új dinoszauruszok
Döbbenetes, de 2021 volt az az év, amikor hat új dinoszauruszt is bemutattak az emberiségnek a Természettudományi Múzeum munkatársainak köszönhetően. A Wight- sziget a dinoszauruszok brit paradicsoma, itt került elő a két új szpinoszaurusz: a Ceratosuchops inferodios és a Riparovenator milnerae és a kicsit fura orrú Brighstoneus simmondsi. Marokkóban találták meg a legősibb, a több mint 160 millió éves ankiloszauruszt, a Spicomellus afer-t.
Kínában egy szokatlanul tömzsi szauropodát azonosítottak 30 évvel ezelőtt talált csontjai alapján. Korábban másik faj egyedének vélték, de most igazságot szolgáltattak neki és új fajként ismerték el az elképesztően hosszú nyakú Rhomaleopakhus turpanensis– t. A Dr. Angela Milner tiszteletére elnevezett Pendraig milnerae a legidősebb húsevő dinoszaurusz jelenleg az Egyesült Királyságban. A Tyrannosaurus rex-szel távoli rokonságban álló, veszélyes csúcsragadozó kb. 200 millió éve élhetett a mai Wales területén. A termete akkora lehetett, mint egy csirkéé, azonban még egy méretes, méteres farok tette tökéletessé a megjelenését.
Leonardo DiCaprio és az év első felfedezése
Alig kezdődött el az 2022-es év és már az idei első határozás is megtörtént. A kameruni Ebo-erdőben megtalált, csodálatos és rendkívül ritka trópusi növényt, az Uvariopsis dicapriót az őserdők megmentésének nemes ügye mellé álló Leonardo DiCaprioról nevezték el. Remélhetőleg véglegesen felfüggesztik a területen a fakitermelést és hamarosan védetté nyilvánítják az élőhelyet.
A biológiai sokféleség kulcsfontosságú a bolygónk egészsége és harmonikus működése szempontjából, ezért emberi mivoltunkat azzal bizonyíthatjuk leginkább, ha kellő érzékenységgel és együttérzéssel viszonyulunk a megőrzésének feladatához. Shannon Bennett a Kaliforniai Tudományos Akadémia tudományos igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az embernek, mint gondolkodó és érző lénynek felelősségteljesen kell eljárnia a Földi élet megóvását illetően:
„Természeti világunk gondviselőiként tevékeny szerepet kell játszanunk az ökoszisztémák megújításában.”
Élővilágunk folyamatos változásban van, jelenleg is szinte minden évben találnak többszáz új élőlényt és valószínűleg el is tűnnek fajok anélkül, hogy valaha felfedezték volna. A jelenünkről most kell döntenünk, és ha jól döntünk, akkor lesz jövőnk. A megértés, az együttműködés és a felelősségvállalás kulcsfontosságú tulajdonságaink a fennmaradás érdekében. Ideje megértenünk, hogy a túlélésünk csak akkor lehetséges, ha összefogunk és megtanulunk a természetbe belesimulva, a többi élőlénnyel békére törekedve együtt élni. Hiszen nem mi vagyunk a világ urai, sosem voltunk és sosem leszünk.