10+1 lenyűgöző eset, amikor az állatok és növények utánozzák egymást

10+1 lenyűgöző eset, amikor az állatok és növények utánozzák egymást

Címlap / Kikapcsolódás / Szórakozás / 10+1 lenyűgöző eset, amikor az állatok és növények utánozzák egymást

A földi élet minden élőlény számára tartogat veszélyeket, és rengeteg kihívás elé állít minket. Az állatok minden nap a saját bőrüket viszik a vásárra, és olybá tűnhet, mintha a növények teljesen védtelenek lennének. De szerencsére sok leleményesség szorult beléjük, és ez az, ami mozgásban tart mindent, ez ösztönzi a fejlődést.

Mi a csoda az a mimikri?

Van egy dolog, ami az összes élőlényben közös, kitalálod, hogy mi az? Mind törekszünk arra, hogy minél tovább élvezhessük azt a csodálatos lehetőséget, amit életnek hívnak. Mindenkinek egyedi taktikája van arra, hogy ezt hogyan valósítsa meg, és ezek között vannak eredményesebbek és kevésbé hatékonyan működők.

Az élővilág egyik sikeresnek mondható, meglepően intelligens attrakciója a mimikri, ami elsősorban az életben maradást szolgálja. Az utánzás olyan kifinomult módjáról van itt szó, mely során az egyik élőlény egy másik faj jellegzetességeit (viselkedés, alak, szín, illat) ölti magára, de a megtévesztés célja náluk csupán a túlélés. 

Ártatlan védekezés

Az állatok esetében a „rejtőzködés” elsődleges motivációja elkerülni, hogy táplálékká váljanak. A védekezést segítő mimikriknek több fajtája is létezik. Henry Walter Bates természettudós írta le először azt a jelenséget, hogy egy „fegyvertelen” élőlény azért akar hasonlítani egy másikra, mert az gusztustalanabbnak, veszélyesebbnek látszik.

1. Herelégy: A hasonlóság az egyetlen „fegyvere”

A zengőlegyek családjába tartozó közönséges herelégy (Eriatalis tenax), hogy megkímélje magát a felesleges atrocitásoktól, próbál a lehető legjobban hasonlítani a hím háziméhre. 

Nem, ő nem háziméh, hanem herelégy. – depositphotos.com

2. Bagoly pillangó: Ijesztgetés felsőfokon

A Caligo nemzetségbe tartozó bagoly pillangók (nem azonosak a nálunk ismert bagolylepkékkel) rejtelmes színeiben és mintázatukban emlékeztetnek a valódi bagolyra. De ez még nem minden, hiszen mint a Bates-mimikri demonstrálói, a megjelenésükre a rendkívül ijesztőnek ható, különös szemfolt tesz koronát, ami a ragadozók félelmetes tekintetét kelti életre.

Életmódjukban is kénytelenek alkalmazkodók lenni, mivel eléggé termetesek, lassúak és egyszerre csak meglehetősen kicsiny távolságok megtételére képesek, így főleg alkonyatkor repülnek, amikor a legnagyobb az esélye, hogy elkerülik a zsákmány után néző ragadozó madarakat.

3. A csalán utánzói: A látszat néha csal(án)

A növényvilágban a csalán utánzói járnak el ezen elv szerint, és akadnak szép számmal, mégpedig az erdei tisztesfű (Stachys sylvatica), a fekete peszterce (Ballota nigra), az árvacsalánfélék (Lamium sp.), a csalánlevelű harangvirág (Campanula trachelium) és a Veronica urticifolia. Ők észrevették, hogy a vegyi fegyverarzenállal rendelkező csalánt általában elkerülik, ezért a hasonlóság némi biztonságérzettel tölti el a védteleneket. 

depositphotos.com

4. A növények kaméleonja

A Boquila trifoliolata jogosan kiérdemelte az utánzás királynője címet, mivel az alkalmazkodóképesség legelképesztőbb bizonyítékával szolgált a jelenleg ismert növények közül.

A leveleinek alakját mindig a hozzá legközelebb eső növényhez igazítja, sőt élete során többféle növényt is képes leutánozni, és „kedve szerint” változtatja a leveleinek alakját.

Ugyanazon növény képes akár egyidőben is különféle formájú leveleket fejleszteni. Ebből legtöbbet természetesen akkor nyer, ha mérgező növényhez kezd el hasonlatossá válni, mert ő egyébként is nagyobb biztonságot élvez. 

A Mertens-mimikri lényegében ennek az ellentettje, vagyis egy fokozottan veszedelmes állat egy kevésbé veszélyesre akar hasonlítani. Hogyan lehet így védekezni? A korallkígyók nyomban elárulják nekünk. 

wikipedia

5. Korallkígyók: A tanulás életbevágóan fontos

A valódi korallkígyók (Micrurus sp.) gyönyörű, színpompás lények, de már külsejük alapján is jogosan érezzük őket elrettentőknek, nem is alaptalanul, mivel mind rendelkezik méregfoggal. Nagyfokú hasonlóságot mutatnak a méreggel nem rendelkező királysiklókkal (Lampropeltis sp.).

Mi persze frászt kapnánk, ha meglátnánk őket, de nem úgy az éhes fenevadak. Ők azért próbálkoznának megtölteni a gyomrukat az életük kockáztatásával is. Egy végzetes harapás pedig bizony mindent tönkre tenne. Így végső soron a vadász nem tanult belőle semmit és a fajtársait sem tudja figyelmeztetni. Viszont, ha egy hasonló, de kevésbé veszedelmes faj elég elrettentő, akkor ebből az életveszélyes példány is profitálhat, mivel így a támadók óvatosságból őt sem közelítik meg.

A Fritz Müller nevéhez fűződő mimikri esetében két vagy több veszélyes faj visel hasonló figyelmeztető jeleket. A számos sárga-fekete csíkos rovar jó példa erre. Ennek főképp az a jelentősége, hogy a megzavart támadó inkább ne is próbálkozzon. 

depositphotos.com
Kövesd a Bien.hu cikkeit a Google Hírek-ben is!

Oldalak: 1 2

»

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást