Minden, 2022. január 1. után, webáruházban eladott termékre új szabályok vonatkoznak. Ha eddig nem tették, a webáruház-üzemeltetőknek érdemes mielőbb az új rendelkezésekhez igazítaniuk nemcsak eljárásaikat, hanem az általános szerződési feltételeiket és a vásárlói tájékoztatásukat is. Lássuk, mik a főbb újdonságok! (x)
Január 1-től minden, webáruházban fogyasztó (vagyis természetes személy) által leadott megrendelés, ami valamilyen ingóságra vonatkozik, “áru adásvételére irányuló fogyasztói szerződésnek” minősül. Eképpen pedig ezekre a 373/2021 (VI. 30.) kormányrendelet szabályait kell alkalmazni, a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseivel egyetemben. (A kormányrendelet egyébként két európai uniós irányelvet ültet át a magyar jogrendbe, innen a változás.)
Digitális áru
Új fogalomként jelent meg a digitális elemeket tartalmazó áru. Ide értendő minden olyan áru, amelyhez úgy tartozik valamilyen digitális tartalom vagy szolgáltatás, hogy enélkül az nem is tudná ellátni a feladatát. Ilyen digitális tartalmak például az operációs rendszerek, az alkalmazások, szoftverek, digitális szolgáltatás alatt pedig érthetjük például egy navigációs rendszerben a forgalmi adatok folyamatos biztosítását, vagy egy okosóránál az egyéni edzésterv elérését.
Hibás teljesítési vélelem
Az eddigi szabályok szerint, ha egy vásárló valamilyen hibát észlelt a termékben, és ezt fél éven belül jelezte, akkor abból kellett kiindulni, hogy a hiba már vásárláskor fennállt ー tehát a vásárló eleve rossz árut kapott, nem pedig nála romlott el. Azaz: az eladó hibásan teljesítette a rendelést. Ezt a fogyasztót támogató rendelkezést az új jogszabály még támogatóbbá tette: félről egy évre nőtt a bejelentés határideje. Ez alatt az időtartam alatt tehát az eladónak kell bizonyítania, hogy nála még jó volt a termék ー ha tudja.
Javíttatás
A vásárló úgynevezett kellékszavatossági jogai eddig is léteztek; ezek értelmében az eladó a hibás terméket köteles javítani vagy kicserélni. Amennyiben ezeket az eladó nem vállalja, akkor a vásárló kérhet árleszállítást, végső soron pedig utólag elállhat a vásárlástól. Korábban a folyamat árleszállítás-kérést követő állomása az volt, hogy a vásárló kijavíthatta vagy harmadik féllel kijavíttathatta a hibát, az eladó költségére. Ez a lehetőség most megszűnt.
Mindezek mellett az új rendelkezések pontosítják a teljesítés szerződésszerűségének követelményeit, a kellékszavatossági igények sajátos szabályait, a hibás teljesítés és az önként vállalt jótállás szabályait. Továbbá ezeket meghatározzák a digitális tartalomszolgáltatásról szóló adásvételek esetére is.
A változások többsége a fogyasztót védi. Általánosságban elmondható, hogy minden írásos tájékoztatásnak megnő a jelentősége ー legyen az az ászf, a webshopban olvasható termékleírás vagy akár a termékhez adott összeszerelési útmutató. Érdemes hát mindegyiket alaposan áttekinteni és felülvizsgálni, mert végső soron mindegyikért a webshop vonható felelősségre.