Szingapúrban és a világ számos más országában gyakori, hogy a kisgyermekek maszkot viselnek a Covid-19 ellen – de vajon ez a vírus elleni védelem mellett kockázatot jelenthet hosszabb távú fejlődésükre?
A Delta variáns hatása
„A Delta sokkal rosszabbá teszi a helyzetet” – mondja Deepti Gurdasani, a Londoni Queen Mary Egyetem klinikai epidemiológusa. „Az újabb variáns megjelenése után sok járványt látunk az iskolákban szerte a világon.”
A jó hír az, hogy a maszkviselés összefüggésbe hozható a Covid-19 iskolákban tapasztalható alacsonyabb arányával. Például az Egyesült Államok Észak-Karolina államában, ahol a hat év feletti diákoknak kötelező a maszk viselése, az iskolák rendkívül alacsony átviteli arányról számoltak be. Bár 2021 márciusa és júniusa között több mint 7000 gyermek és dolgozó járt iskolába, miközben vírust hordozott, csak 363 Covid-19 esetet állapítottak meg ennek következtében.
Egy másik felmérésben, amely 169 általános iskolát vont be Georgia államból is hasonló eredményre jutott. A kutatók azt találták, hogy amikor a tanároknak és a személyzetnek maszkot kellett viselniük, a bejelentett Covid-19 esetek 37%-kal alacsonyabbak voltak, mint azokban az iskolákban, ahol nem volt kötelező maszk.
Nehézséget is okozhat a maszkviselés
Ugyanakkor a maszkok hordása kétségtelenül nehézségekkel is jár. Még ha a szülőknek sikerül is meggyőzniük gyermeküket arról, hogy érdemes elviselni a maszkkal járó kényelmetlenséget, van egy másik probléma is. A maszk eltakarja az arc nagy részét, nehezebbé téve így mind a verbális, mind a nonverbális kommunikációt.
A gyerekek már 10 hónapos koruktól kezdik felismerni az alapvető érzelmeket – a boldogságot, a szomorúságot, a félelmet, a haragot és így tovább. Ez a fejlődés 5-6 éves koruk körül éri el a csúcspontját – mondja Kang Lee, a Torontói Egyetem fejlődéspszichológusa.
A teljes arc látványa kulcsfontosságú része ennek a fejlődésnek, és a maszkhordás akadályozhatja ezt a folyamatot, mondja: „Az érzelmeket leginkább az arcon keresztül tanuljuk meg.”
Más szakértők azonban szkeptikusak abban, hogy a maszkok valójában mennyire akadályozzák a gyerekeket ezen a téren. „Az arc nem feltétlenül az egyetlen vagy a legfontosabb jelzés mások érzelmeire” – mondja Ashley Ruba, a Wisconsin-Madison Egyetem Gyermek Érzelmek Laboratóriumának posztdoktori kutatója. Vannak más létfontosságú jelzések is, „például a hangtónus, a testtartás és az általános társadalmi helyzet”.
Egy 2012-es tanulmány kimutatta, hogy a kilenc éven aluli gyerekek pontosan meg tudják határozni az általuk látott arc érzelmeit. Ez így van még akkor is, ha nem látják a az archoz tartozó szájat. Ruba és kollégája egy tavalyi kísérletben pedig felfedezték, hogy míg a maszkok enyhén rontják a gyerekek azon képességét, hogy felismerjék a szomorúságot, a dühöt és a félelmet, addig ez az összhatás nem volt rosszabb, mint ha valaki napszemüveget viselt.
„Ez egy újabb bizonyíték, ami arra utal, hogy a maszkoknak nincs ilyen negatív hatása a gyermekek érzelmi fejlődésére” – mondja. Végül is az emberek általában nem aggódnak amiatt, hogy napszemüveget viselnek a gyerekek körül, szerinte így a maszkok miatt sem kellene.