Életmód / Táplálkozás

Vényre kellene felírni őket mindenkinek: a fermentált gyümölcslevek csodálatos hatásai – Készítsd el te is őket!

Vényre kellene felírni őket mindenkinek: a fermentált gyümölcslevek csodálatos hatásai – Készítsd el te is őket!

Már egy ideje fogyasztok fermentált zöldségeket, bár egyelőre az egyszerűbb, hagyományosabb változatok mellett tettem le a voksomat: télen elsősorban káposztát, nyáron pedig kovászolni való uborkát használok fel a célra. A minap azonban ráakadtam a fermentált gyümölcslevekre, és persze nyomban tettem is velük egy próbát…

A fermentálás az egyik legősibb tartósítási eljárásunk, és mint ilyen, az egyik legegészségesebb is. Nem szükséges hozzá semmilyen adalékanyag, mesterséges aroma, vagy éppen különleges hozzávaló, továbbá csak a fantázia és az ízlés szabhat határt a kísérletezgetés során. A fermentáláshoz használhatsz fűszer- és gyógynövényeket sőt, ízlésednek megfelelően keverheted a zöldségeket akár a gyümölcsökkel vegyesen: csupán néhány, nagyon egyszerű alapszabályt kell betartanod.

De miért is jók nekünk a fermentált gyümölcslevek?

Kifejezetten frissítő üdítőknek számítanak, amit a savanykás ízüknek és a bennük rejlő, természetes szénsavnak köszönhetnek. Ez a szénsav az erjesztés egyik mellékterméke, jó hír azonban, hogy nem bántja a gyomrot, szemben az erős mesterséges adalékanyagokban dúskáló, szénsavas üdítőkkel. Az erjedés során a baktériumok a cukorból, szénhidrátból táplálkoznak, így a fermentált gyümölcslevek cukor- és szénhidráttartalma egyaránt alacsony lesz, össze sem lehet őket hasonlítani a bolti változatokkal. 

Legnagyobb előnyük mégis az, hogy igazi probiotikus bombák a szervezet számára: segítik az emésztést, a méregtelenítési folyamatokat, legyőzik a puffadást, tökéletesen hidratálnak és még a vitaminok, ásványi anyagok beépülését is támogatják.

Elektrolit tartalmuk szintén kiemelésre méltó, kiválóan lehet velük helyettesíteni a méregdrága, mesterséges sportitalokat.

Hogyan kell fermentálni?

A végtelenségig lehet bonyolítani a folyamatot különféle indítók, hozzáadott gombák, élesztők segítségével, de kezdők számára bőven elég a „hagyományos” erjesztés. A gyümölcsitalokat tekintve ez úgy működik, hogy kb. egyharmadnyi gyümölcsöt kell felönteni kétharmadnyi vízzel, és várni a pár napon belül bekövetkező csodára.

Az előkészítés tekintetében fontos, hogy a gyümölcsöket alaposan mosd meg hideg vízben, de lényeges, hogy ne fertőtleníts, ne használj forró vizet, mert ezzel eltávolítod a jótékony, erjesztést végző baktériumokat is.

A felöntő vizet ellenben fel kell forralnod, a gyümölcsökre viszont csak kihűlt állapotában öntheted. Lényeges a higiénia is: a tárolóedény lehet üveg, vagy akár műanyag, de nagyon fontos, hogy szennyeződésektől mentes legyen. 

A gyümölcsöket le kell szorítani az edényben, mert legkésőbb a keletkező gázok felszínre hozzák őket, a levegővel érintkezve azonban megromolhatnak. Erre használhatsz műanyag, üveg leszorítókat is, vagy egy nagyobb gyümölcsdarabot, ami nem engedi felszínre jönni a többi alapanyagot.

 Az édesítést tekintve, mivel a baktériumok szénhidráttal táplálkoznak, szükséges lehet a cukor hozzáadása. Erre azonban csak akkor van szükség, ha a gyümölcsök nem elég édesek, ami azért meglehetősen ritka.

A cukrot egyébként kiválthatod mazsolával, datolyával is. Ne ess azonban túlzásba, mert ha túl sok a cukor, akkor másfajta erjedési folyamatokat indíthatsz be. (Ha egy-két nap elteltével sem kezd el pezsegni a fermentálásra szánt ital, még akkor sem késő „etetni” a baktériumokat plusz gyümölcs hozzáadásával, tehát inkább utólag édesíts, mint előtte.)

Mire figyelj még?

Lehetőleg biogyümölcsöket, növényeket használj, mert a vegyszerek a jótékony baktériumokat is elpusztítják. 

A tévhitekkel ellentétben nem kell napra tenni a fermentálásra szánt gyümölcsöket, de tudnod kell, hogy minél hidegebb helyen érleled őket, annál lassabban készül el az italod. 

A fermentálódás során széndioxid keletkezik, ez szétrepesztheti az üveget, illetve kifuthat a felöntő lé. Ezt elkerülendő ne töltsd teljesen tele az üveget, továbbá naponta egy-két alkalommal sziszegtesd ki a felesleges széndioxidot. 

Két-három nap után már nyugodtan kóstolhatsz, de ezt mindig tiszta evőeszközzel tedd! Ha kellően savanyúnak és ízletesnek ítéled meg az italt, már fogyaszthatod is. Természetesen lehet utólagosan hígítani, tovább ízesíteni. Hűtőben tárolva több hétig is könnyedén eláll.

Tipp: frissen préselt gyümölcslevet is erjeszthetsz, ekkor a leszorítással, vízforralással sem kell bajlódnod. Ebben az esetben viszont szükséged lesz starter hozzáadására. Utóbbi nem más, mint egy adagnyi baktérium kultúra, ami elősegíti a fermentálást. Startert többnyire bio gyömbérből készítenek, vagy például kristálygombát használnak fel a cél érdekében, de egy kis adag a kovászos uborka levéből szintén tökéletes választás… Apropó, azt tudtad, hogy a kovászos uborka leve is pontosan ilyen jótékony baktériumok sokaságából áll?

Képek forrása: Haribol_108/Depositphotos.comgalitskaya/Depositphotos.comgalitskaya/Depositphotos.com

Még nem szólt hozzá senki. Legyél te az első!

    Írj egy hozzászólást