Mindenkit csaltak már meg. Én ugyan sosem kaptam rajta egyik barátomat sem, de nincsenek illúzióim, biztosan volt köztük olyan – vagy olyanok? –, aki félrelépett. Ha valakiről megtudjuk, hogy megcsalták, egyből felháborodunk, együttérzünk vele és sajnáljuk, a csalfa fél iránt pedig dühöt és megvetést érzünk. Pedig esetleg mi is léptünk már félre? Én már csaltam meg páromat, nem vagyok rá büszke. Sosem tudta meg, így legalább a fájdalmával sosem kellett szembesülnöm.
Megcsalás azóta létezik, amióta emberek élnek a Földön. A romantikus vígjátékok előtt még a Bibliában is szerepelt a hűtlenség, és a monogámia a mai napig kulturális ideál szinte az összes társadalomban. Könnyű azt hinni, hogy a megcsalás – ha kiderült – automatikusan a kapcsolat végét jelenti, de szerencsére ez nem ilyen egyszerű.
A női egyenjogúság, a mediátorok, a terápiák és a szexuálpszichológusok segítségével ma már a pároknak több lehetősége van megmenteni a kapcsolatot.
Vagy legalábbis beszélni a problémáról és megalapozottan eldönteni, hogy együtt maradnak, vagy szétmennek egy ilyen trauma után.
Amikor még nincs közös ház, lakáshitel és gyerek, könnyű búcsút mondani egymásnak, azonban ha már a családot teszik kockára, az emberek hajlamosabbak együtt maradni az egyik fél hűtlensége ellenére is. Van egy barátom, aki boldogan élt a feleségével és két kislányukkal, de a kapcsolatuk ellaposodott, a tipikus „recept” miatt: sok munka, stressz, a gyerekek – egyszerűen nem maradt idejük egymásra és kezdtek elhidegülni. Azt hinnénk, a férj lépett félre és ez technikailag igaz is, de előtte történt valami.
Viktor – nevezzük így – egyszer azt mesélte, hogy szerinte a felesége szerelmes lett valakibe. Amikor megkérdeztem, ezt mire alapozza, azt mondta, hogy amikor az egyik kollégájáról beszél, mindig „csillog a szeme”. A kolléga külföldi volt és pár hónap múltán hazautazott, így a szerelem sosem teljesült be – tényleg nem, kiderült, hogy soha nem volt köztük semmi fizikailag. Viktor mégis úgy érezte, ezáltal ő is fel lett hatalmazva az elhajlásra és egy alkalmi szexkapcsolatba keveredett, ami előbb-utóbb ki is derült. De ott volt a két gyerek és a közös lakás a hitellel, így mediátorhoz mentek.
Viktor azt mondta, minden civakodó házaspárnak ajánlja ezt, hiszen a szokásos „egymás szavába vágós” meddő veszekedés helyett itt mindenki kap időt beszélni és a mediátor azért van ott, hogy mindenki be tudja fejezni a mondanivalóját.
Tulajdonképpen segít kommunikálni a feleknek, akiknek heves indulataik miatt sokszor ez már nem sikerül. A feleség nehezményezte Viktor szeretőjét, mire ő azzal érvelt, hogy míg az ő kapcsolata érzelemmentes szex volt, addig felesége érzelmileg csalta meg a kollégájával. A történetük egyelőre happy enddel végződött, mert ennek már hat éve és még mindig együtt vannak, sőt, azóta még egy kisfiuk is született. Ők tehát – ha nem is könnyen, de – túltették magukat mindkét „fajta” hűtlenségen.
A szakemberek szerint minimum egy, de akár két év is szükséges a „gyógyuláshoz” és a bizalmat újraépíteni kőkemény munka – de ha egy pár kitart egymás mellett, az megerősíti kapcsolatukat.
Persze vannak szabályok: a hűtlen fél nem találkozhat többet a szeretőjével, ha a párja kérdezi, el kell mondania, pontosan mi történt és – ami talán a legfontosabb – meg kell bánnia tettét, a másik félnek pedig meg kell bocsátania. Ha ezek nem történnek meg, nem lesznek meg azok a szilárd alapok, amikre a kapcsolatot újra lehet építeni. Azt is meg kell beszélni, eleve miért történt meg a megcsalás, hiszen azokat a problémákat is meg kell oldani. Majd végül, elengedve a múltat, együtt újrakezdeni, tiszta lappal. Ilyenkor fontos, hogy ha a pár már eljutott ide, nem szabad többé felhánytorgatni a múltat, hiszen azt maguk mögött hagyták. A pszichológusok szerint, ha mindkét fél akarja és tesz is érte, igenis túlélheti a kapcsolat a hűtlenséget.
Kép forrása: pexels.com