Sok az előítélet, különösen a nők irányába
Kultúránkban a gyermek, a szülőség elengedhetetlen elemekként tűnnek fel a boldogsághoz, kiteljesedéshez vezető úton. A filmek happy endje beteljesülő szerelemmel és gyermekáldással érkezik meg, a családot alapítókra mondjuk, hogy révbe értek. Ugyanakkor a választott gyermektelenség ettől még egy járható út marad, és egyeseknek az egyetlen elképzelhető út ez a boldogság felé. Még akkor is, ha folyamatos megkérdőjelezéssel, sőt nem ritkán számonkéréssel van kikövezve.
A választott gyermektelenséget ugyanis rengeteg előítélet kíséri, és különösen igaz ez a nők esetében, akiket a hagyományos társadalmi szerep elsősorban és mindenek előtt anyaként lát.
Az anyaság „a legfontosabb munka”, a „legnagyobb küldetés”, így aki ebben a szerepben nem akar színpadra lépni, az a közösség szemében még mindig csak mellékszerepeket játszik.
A gyermek nélküli felnőttkor azonban még ennél is súlyosabb előítéleteket hoz magával: aki úgy dönt, hogy nem akar gyereket, az biztosan önző, esetleg még éretlen, vagy talán csak teljesen ostoba, de az biztos, hogy nem tudja, mi az igazi szeretet, a döntését pedig később majd biztosan megbánja – hangzik el rögtön az internetes kommentelők ítélete. Olvass még a témában
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Kedd reggel elküldjük a hét legolvasottabb Életmód-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
