Az esküvő – azt mondják – életünk legboldogabb napja, ezért igen komoly dolognak kell történnie ahhoz, hogy egy nő az utolsó pillanatban úgy döntsön, hogy mégsem mondja ki a boldogító igent.
VIDEO Napcsókolta smink, a forró estékre
1/10 Felismerés
Két hónappal az esküvő előtt a nappaliban tévéztünk, amikor belém hasított a gondolat, amit ki is mondtam a vőlegényemnek: „Már nem szeretlek.” Rámnézett és azt mondta, ő sem szeret engem. Rájöttünk, hogy az egész esküvőt csak a rokonok nyomására szerveztük és ugyan szeretjük egymást, mint ember, szerelmesek már nem vagyunk. Ez hét éve történt, azóta is barátok vagyunk és mindketten boldog házasságban élünk, mással.
Esküvő előtt három héttel kaptam egy üzenetet, amiben képek voltak. Szerelmes csetekről screenshotok, illetve a vőlegényem meztelenül, félreérthetetlen pózokban. Amikor mutattam neki - a férfinak, akivel az életem terveztem leélni – annyit mondott: „Az a szemét ribanc…” Ott és akkor vége volt mindennek.
Elmondtam a szüleimnek, hogy biszexuális vagyok, nagyon megviselte őket. Egy évvel később találkoztam egy csodálatos férfival, aki fényűző randikra vitt és két hónap után megkérte a kezem egy hatalmas gyémántgyűrűvel. A szüleim elkezdték szervezni az esküvőt és gyanús lett nekem a lelkesedésük, illetve az, hogy ragaszkodtak hozzá, hogy mindent ők fizessenek. Kiderítettem, honnan van a gyűrű - az ékszerész emlékezett rá, mert egyedi kő volt – és megtudtam, hogy nem a vőlegényem, hanem anyám vette. Mint kiderült, az egész mögött ők álltak: a „vőlegény” apám egyik alkalmazottjának a fia volt, aki csak a pénzért volt benne a buliban, minden randit, ajándékot a szüleim fizettek. Hogy miért? Mert nem akarták, hogy egyszer egy nővel állítsak haza és szégyent hozzak a családra. Ma már két éve élek boldog kapcsolatban a barátnőmmel, anyámékkal pedig a mai napig nem beszélek.
Egy héttel az esküvő előtt a legjobb barátnőm sírva bevallotta, hogy egy éve összejárnak szexelni a párommal. Amikor kérdőre vontam a vőlegényem, nem is tagadta, azzal védekezett, hogy „de az csak szex és ő engem szeret.”
Soha, tényleg soha nem néztem meg a telefonját, de az esküvő előtt egy héttel láttam, hogy elveszi az asztalról és úgy megy a vécére. Azt hittem, csak azért viszi, hogy ne unatkozzon, de nem tudtam kiverni a fejemből azt a mozdulatot, ahogyan nyúl a készülékért. Aki keres, az talál, tartja a mondás és ez így is van. Viszonya volt az exével és mikor szembesítettem ezzel, nem is tagadta.
Az egész család előtt kérte meg a kezem karácsonykor, egyszerűen nem mondhattam nemet. Anyósomék szervezték a lagzit, nekem közben egyre komolyabb szorongásom volt, ami végül egy brutális pánikrohamban csúcsosodott ki, amikor a mentőket is ki kellett hívni. A kórházban mondtam el az orvosnak, hogy a közelgő esküvőm nyomaszt, ő azt kérdezte, kell-e ennél egyértelműbb jelzés a testemtől. Nem kellett, szóltam anyámnak, hogy intézze el az egészet és kikapcsoltam a telefonom három napra. Képtelen voltam kitenni magam több stressznek és pánikrohamnak.
Közös leány/legénybúcsút tartottunk, egy sima házibulit a barátainkkal. Amikor hajnalban kimentem a mosdóba, furcsa hangokat hallottam: a vőlegényem a legjobb barátja menyasszonyával szexelt a spájzban, így mindkét jegyességnek vége lett.
A covid miatt két egymást követő évben is el kellett halasztanunk az esküvőnk időpontját, a harmadik évben pedig megismerkedtem valaki mással, akibe beleszerettem. Amikor kezet tördelve bevallottam a vőlegényemnek, csak megkönnyebbülést láttam rajta, azt mondta, mér esze ágában sem volt elvenni engem.
Az anyja mindenbe beleszólt az esküvőszervezés alatt: mindent ő akart irányítani, lekezelően beszélt velem és kiállhatatlan volt. Amikor mondtam a vőlegényemnek, ő mindig csak vállat vont és nem tett semmit. A sokadik ilyen alkalom után rájöttem, hogy ez az ember soha nem fog kiállni értem és lefújtam az esküvőt.
Elkezdtük szervezni az lagzit és már éppen fizettük volna az előlegeket a ruhára, helyszínre, virágra, amikor megbeszéltük, hogy mi nem is vágyunk erre a felhajtásra, csak a rokonok miatt csináljuk. Lefújtuk az egészet és abból a pár millióból inkább lefoglalóztunk egy kis házat, amiben a mai napig boldogan élünk.