Ezt követően bepillantást enged az országban tapasztalható összefogásba:
„Nem helyénvaló az, hogy a saját történetemet osztottam meg először. Mi, ukránok optimisták vagyunk és azzal viccelődünk, hogy a kitartásunk és megküzdési módszereink hihetetlenek. A középkorú emberek már rengeteg történelmi változást, gazdasági és politikai krízist, háborút megéltek és a koronavírussal is megküzdöttek.
Néha úgy tűnik, hogy a stressztűrő képességünk acélból van és szerintünk a legjobb stratégia az, ha egyesítjük erőinket.
Úgy gondolom, hogy nekünk vannak a legjobb és legerősebb önkénteseink. Ma majdnem minden ukrán ember, aki aránylag biztonságban van, tesz a győzelemért: védi a hazáját, menekülteket fogad, fuvarozásban segít, főz a katonáknak és nélkülözhetetlen dolgokat vásárol a hadsereg tagjainak. Még a tízéves gyerekek is megpróbálják blokkolni az orosz propagandaoldalakat és csatornákat. Tényleg szeretnénk szabadon élni az országunkban. Úgy véljük, Európához tartozunk – a demokrácia és szabadság európai eszméit valljuk.”
