A bronzkori finomság
A gabonák feldolgozása igen messzire nyúlik vissza, a leletek azt támasztják alá, hogy már meglehetősen korán gondosan hántolták a magokat, majd lapos kövek között elmorzsolták, hogy darát és lisztet készítsenek belőlük. Figyelemreméltó felfedezés volt az is, hogy a gabonafélék őrleményét keverték, majd ebből készült a kása, illetve annak sűrűbb változatából forró kövekre terítve sütötték a lepénykenyeret.
A legmegdöbbentőbb maradvány a balatonmagyaródi ásatás alkalmával került elő. Ez a kezdetleges „szamócatorta” kétharmad rész köleslisztet és egyharmad rész pelyvás búzalisztet tartalmazott, valamint felfedezték benne a tojás és a sertészsír nyomait.
Haladóbb módszernek számított a kemence ősének tekinthető, füllel ellátott, kőből faragott bujdosó, vagy az agyagból készített sütőharang (cserepulya) használata. Ezeket a nagyméretű búrákat kitámasztották, míg felhevítették alattuk a tüzet, a parazsat elkotorva a felforrósított felületre tették a tésztát, leengedték a harangot, a parazsat kívülről köré rendezték és megsütötték bennük a kenyeret. Olvass még a témában
Mit tud a Minden történetnek két oldala van, a Netflix idei eddigi legnézettebb, 104 milliószor megtekintett sorozata?
Elég éles ma az agyad? Teszteld a tudásodat ezzel a 10 kérdéssel!
A leghírhedtebb kísértetjárta helyek Magyarországon – egy részük ma is látogatható!
Visszatérhet Hollywoodba a színész, akit kannibalizmussal vádoltak? Armie Hammer 5 év után megtörte a csendet
A cikk folytatódik, lapozz!Tovább olvasom »
Péntek reggel elküldjük a hét legolvasottabb Kikapcsolódás-cikkeit, vasárnap pedig a teljes heti válogatást. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.
